Csoóri Sándort 80. születésnapján köszöntik
2010. February 07. 11:22
Csoóri Sándor tiszteletére emlékestet rendeznek 2010. február 8-án a Polgárok Házában.
Az Éghajlat Könyvkiadó és a Polgárok Háza szeretettel várja az érdeklődőket Csoóri Sándor 80. születésnapja alkalmából megjelent kötet bemutatójára 2010. február 8-án.
Csoóri Sándor Kossuth-, József Attila-, Magyar Örökség-, Prima Primissima díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal díjjal kitüntetett írót születésnapja alkalmából köszöntik barátai és tisztelői:
Kubatov Gábor, a Polgárok Háza igazgatója
Duray Miklós író, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja alelnöke
Kovács Lajos Péter, az Éghajlat Kiadó igazgatója
Döbrentei Kornél író, valamint neves művészek és közéleti személyiségek.
Az este során közreműködnek:
Kubik Anna, Oberfrank Pál és Rubold Ödön színművészek,
Petrás Mária énekmondó,
ifj. Csoóri Sándor és zenekara
A bemutató 2010. február 8-án 18 órakor kezdődik a Polgárok Házában.
Részvételi szándékát a Polgárok Háza elérhetőségein jelezheti!
***
Csoóri Sándor 1930. február 3-án született Zámolyon. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével Pápára került középiskolába. Itt érettségizett 1950-ben a Református Kollégiumban. 1950-ben munkatársa lett a Pápai Néplap című újságnak, majd a Veszprém megyei Népújságnak. 1951–52-ben Budapesten az Egyetemi Orosz Intézetben orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakon tanult. Tanulmányait háromnegyed év múlva betegsége miatt kellett félbehagynia, tüdőszanatóriumba került.
1953 augusztusában 14 verse jelent meg egyszerre. Ekkor figyelt föl költészetére a kritika. 1953–54-ben az Irodalmi Újság, 1954-ben a Szabad Ifjúság munkatársa. 1955–56-ban az Új Hang versrovatának szerkesztője. 1957–58-ban tisztviselő a Lakatosipari Vállalatnál. 1958-tól szabadfoglalkozású író 1968-ig, közben 1962–63-ban a Jövő Mérnöke című lap munkatársa. 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja.
A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. Több alkalommal sújtották szilenciummal, több ezer oldalnyi ügynöki jelentést írtak róla, népszerűsége azonban 1990-ig rendkívül magas volt. Előadásain rendszerint zsúfolt termek fogadták. 1985-ben részt vett az ellenzéki csoportok Monori találkozóján. 1987-ben egyike volt az MDF alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel (folyóirat) szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Ebben a funkciójában kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását, mely még az év karácsonyán megkezdte sugárzását.
Díjai:
József Attila-díj (1954, 1970)
Herder-díj (1981)
Bibó István-díj (1984)
Az Év Könyve Díj (1985, 1995, 2004)
Déry Tibor-díj (1987)
Fitz József-díj (1989)
Kossuth-díj (1990)
Magvető Könyvkiadó Nívódíja (1990)
Radnóti Biennálé Költészeti Fődíja (1990)
Eeva Joenpelto-díj (1995)
Károli Gáspár-díj (1997)
Magyar Örökség Díj (1997, 2005)
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2000)
Magyar Művészetért Díj (2004)
Balassi Bálint-emlékkard (2006)
Prima Primissima díj, 2008
(Forrás: MCOnet - Petőfi Irodalmi Múzeum)
Belföldi hírek - www.belfoldihirek.com
-ba-
Duray Miklós író, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja alelnöke
Kovács Lajos Péter, az Éghajlat Kiadó igazgatója
Döbrentei Kornél író, valamint neves művészek és közéleti személyiségek.
Kubik Anna, Oberfrank Pál és Rubold Ödön színművészek,
Petrás Mária énekmondó,
ifj. Csoóri Sándor és zenekara
A bemutató 2010. február 8-án 18 órakor kezdődik a Polgárok Házában.
Részvételi szándékát a Polgárok Háza elérhetőségein jelezheti!
***
Csoóri Sándor 1930. február 3-án született Zámolyon. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével Pápára került középiskolába. Itt érettségizett 1950-ben a Református Kollégiumban. 1950-ben munkatársa lett a Pápai Néplap című újságnak, majd a Veszprém megyei Népújságnak. 1951–52-ben Budapesten az Egyetemi Orosz Intézetben orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakon tanult. Tanulmányait háromnegyed év múlva betegsége miatt kellett félbehagynia, tüdőszanatóriumba került.
Csoóri Sándor egy fiatalkori képen
1953 augusztusában 14 verse jelent meg egyszerre. Ekkor figyelt föl költészetére a kritika. 1953–54-ben az Irodalmi Újság, 1954-ben a Szabad Ifjúság munkatársa. 1955–56-ban az Új Hang versrovatának szerkesztője. 1957–58-ban tisztviselő a Lakatosipari Vállalatnál. 1958-tól szabadfoglalkozású író 1968-ig, közben 1962–63-ban a Jövő Mérnöke című lap munkatársa. 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja.
A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. Több alkalommal sújtották szilenciummal, több ezer oldalnyi ügynöki jelentést írtak róla, népszerűsége azonban 1990-ig rendkívül magas volt. Előadásain rendszerint zsúfolt termek fogadták. 1985-ben részt vett az ellenzéki csoportok Monori találkozóján. 1987-ben egyike volt az MDF alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel (folyóirat) szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Ebben a funkciójában kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását, mely még az év karácsonyán megkezdte sugárzását.
Díjai:
József Attila-díj (1954, 1970)
Herder-díj (1981)
Bibó István-díj (1984)
Az Év Könyve Díj (1985, 1995, 2004)
Déry Tibor-díj (1987)
Fitz József-díj (1989)
Kossuth-díj (1990)
Magvető Könyvkiadó Nívódíja (1990)
Radnóti Biennálé Költészeti Fődíja (1990)
Eeva Joenpelto-díj (1995)
Károli Gáspár-díj (1997)
Magyar Örökség Díj (1997, 2005)
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2000)
Magyar Művészetért Díj (2004)
Balassi Bálint-emlékkard (2006)
Prima Primissima díj, 2008
(Forrás: MCOnet - Petőfi Irodalmi Múzeum)
Belföldi hírek - www.belfoldihirek.com
-ba-
