Békét kínálnak a szomszédos országoknak és Európának
2010. June 04. 20:25
Schmitt Pál házelnök Nemzeti Összetartozás Napján tartott beszédében leszögezte, hogy kötelességünk előre tekinteni, és a megváltozott körülmények közepette minden lehetőséget megragadni sebeink gyógyítására.
Az Országgyűlésben a Trianon-emlékülés fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában, a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, harangzúgással, majd a Himnusszal kezdődött.
Schmitt Pál ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy kötelességünk előre tekinteni, és a megváltozott körülmények közepette minden lehetőséget megragadni sebeink gyógyítására.
Mint mondta, nem revíziót, hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kínálnak a szomszédos országoknak és Európának, hiszen Európa jövője is a közös értékek megőrzésében rejlik, az emberek jogain és méltóságán, a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapszik.
Az Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy az új Országgyűlés már nem üres kézzel érkezett az évfordulóra, hiszen törvényt alkottak az állampolgárságról, így minden magyar ember szabad akarata szerint a nemzet alkotó részévé válhat. Emellett törvénybe foglalták, hogy június 4-e a nemzeti összetartozás napja.
"Ezzel eleget tettünk a nemzet kívánságának, a nép akaratának, és lelkiismeretünk parancsának. Eleget tettünk továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. paragrafusának, amely kimondja, hogy Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért" - mondta a házelnök.
Schmitt Pál reményének adott hangot, hogy a magyarok lakta térség teljes európai uniós integrációja tíz év múlva, a békeszerződés százéves évfordulójára valósággá válik, a bennünket elválasztó határok eltűnnek, az Európai Unió alapvető szabadságjogai maradéktalanul érvényesülnek a kárpát-medencei régióban is.
Ha szolidaritásunk és elkötelezettségünk nem csökken, ha komolyan vesszük a nemzet határok feletti újra egyesítését, akkor majd tíz év múlva mondhatjuk, hogy a sokáig elhallgatott vagy letagadott történelmi valósággal szembenéztünk, - "a múltat bevallottuk" és "rendeztük végre közös dolgainkat" - mondta.
Schmitt Pál kiemelte: elődeink bíztak abban, hogy a tört részére fogyatkozott Magyarország, amely belsőleg konszolidált, kifelé akcióképes, Kelet-Európa nyugalmának legmegbízhatóbb, életerős támasza lehet.
A házelnök ünnepi beszéde zárásaként, Széchenyi Istvánt, a legnagyobb magyar szavait idézte: "Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazám fia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni valaha mik voltunk, de inkább átnézni idővel mik lehetünk, és mik leendünk. A múlt hatalmunkból elesett, a jövendőnek viszont urai vagyunk."
(Forrás: fidesz.hu)
Belföldi hírek - www.belfoldihirek.com
-ba-
Schmitt Pál ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy kötelességünk előre tekinteni, és a megváltozott körülmények közepette minden lehetőséget megragadni sebeink gyógyítására.
Mint mondta, nem revíziót, hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kínálnak a szomszédos országoknak és Európának, hiszen Európa jövője is a közös értékek megőrzésében rejlik, az emberek jogain és méltóságán, a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapszik.
Schmitt Pál ünnepi beszédét ide kattintva tekintheti meg
Az Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy az új Országgyűlés már nem üres kézzel érkezett az évfordulóra, hiszen törvényt alkottak az állampolgárságról, így minden magyar ember szabad akarata szerint a nemzet alkotó részévé válhat. Emellett törvénybe foglalták, hogy június 4-e a nemzeti összetartozás napja.
"Ezzel eleget tettünk a nemzet kívánságának, a nép akaratának, és lelkiismeretünk parancsának. Eleget tettünk továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. paragrafusának, amely kimondja, hogy Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért" - mondta a házelnök.
Schmitt Pál reményének adott hangot, hogy a magyarok lakta térség teljes európai uniós integrációja tíz év múlva, a békeszerződés százéves évfordulójára valósággá válik, a bennünket elválasztó határok eltűnnek, az Európai Unió alapvető szabadságjogai maradéktalanul érvényesülnek a kárpát-medencei régióban is.
Schmitt Pál kiemelte: elődeink bíztak abban, hogy a tört részére fogyatkozott Magyarország, amely belsőleg konszolidált, kifelé akcióképes, Kelet-Európa nyugalmának legmegbízhatóbb, életerős támasza lehet.
A házelnök ünnepi beszéde zárásaként, Széchenyi Istvánt, a legnagyobb magyar szavait idézte: "Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazám fia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni valaha mik voltunk, de inkább átnézni idővel mik lehetünk, és mik leendünk. A múlt hatalmunkból elesett, a jövendőnek viszont urai vagyunk."
(Forrás: fidesz.hu)
Belföldi hírek - www.belfoldihirek.com
-ba-
