Az elmúlt nyolc év politikája okozta a bajt
2010. September 10. 10:00
Megjegyezte: probléma, hogy nagyon sok szó esik a hitelesek védelméről, miközben sokan vannak, akik tudnának fizetni, csak ehhez a saját háztartásuk kiadásait kellene átrendezni. Ám ők is inkább az állami segítségre vagy a bankok segítségére szorulnak. „Úgy gondolom, hogy ez a fajta kommunikáció folyamatosan növeli a nem fizető adósok számát, miközben e körön belül csökken azok aránya, akik valóban nem tudnak fizetni" - tette hozzá.
„A bankok számára sértő, amikor a devizahiteleseket védik, mert nem a bankok okozták a bajt, talán annyival, hogy egyáltalán van Magyarországon devizahitel" - mondta az OTP első embere.
Úgy látja, ha hiszünk abban, hogy rövid időn, négy-öt éven belül képesek leszünk bekerülni az eurózónába, akkor az árak és a bérek is az euróövezethez konvergálnak, ezért nincs alapja annak, hogy euróhitel se legyen Magyarországon. Az egyéb devizában való eladósodást azonban maga sem támogatná, hiszen utóbbi esetben az adósoknak nemcsak a forint-euró árfolyam kedvezőtlen alakulásától kell tartaniuk, hanem attól is, hogy az euró árfolyama gyengül a svájci frankkal vagy más valutával szemben, ami még kevésbé belátható kockázat egy adós számára.
A devizahitelesek mellett a forintban eladósodottak is bajban vannak, hiszen mindkét csoportra érvényes kockázatok vannak jelen Magyarországon - nyilatkozta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Megerősítette: már akkor sem örült a bankadónak, amikor bejelentette azt a kormány, mert igazságtalannak tartja csak egy szektort ezzel terhelni, miközben vannak más, jobb jövedelmezőségű szektorok is. Az OTP mégis el tudja fogadni ezt az adót akkor, ha a költségvetési deficit csökkentésére fordítja a kormányzat.
Csányi Sándor kijelentette: mindenki árgus szemekkel figyeli, hogyan hajtjuk végre az idei költségvetést, és milyen lesz a jövő évi büdzsénk. „Főleg az utóbbi hetekben a kockázatvállalási készség jelentősen lecsökkent a piacokon általában is, a magyarországi országkockázati felárak pedig 1,69 százalékról felmentek 3,56 százalékra, ami rendkívül magas. Mindez nemcsak a hitelhez jutás kérdését veti fel, hanem ha kapunk is hitelt, jelentősen megnöveli annak árát. Ez nem jó a költségvetésnek és a gazdaság szereplőinek sem" - mondta a szakember.
Csányi ugyanakkor leszögezte: még a jelenlegi nem túlzott kockázatvállalási készség mellett is 2011 végéig finanszírozható a piacokról a magyar költségvetés, ilyen szempontból tehát az IMF-megállapodásnak nincs nagy jelentősége.
Belföldi hírek - www.belfoldihirek.com
