Belföldi hírek

Annak érdekében, hogy a Tájékoztató a döntéshozók és az adófizetők részére a legtöbb hozzáadott értéket képviselje, az eredeti célkitűzésének megfelelően az ÁSZ elnöke döntött arról, hogy a Tájékoztatóban erősíteni kell az uniós pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos tendenciák bemutatását. Ennek érdekében olyan indikátorokat alakítottunk ki és használunk, amelyek nyomon követik az európai uniós támogatások felhasználásának változásait. Tájékoztatónkban néhány kiemelt – számszerűsített és nem számszerűsíthető – indikátor mentén és azok értékelése útján mutatjuk be az elmúlt évek főbb tendenciáit.

Főbb értékelések

A nemzetközi összehasonlítás – az Európai Bizottság által közzétett adatokra tekintettel – hazánk 2009. évi helyzetét mutatja be. Ennek alapján megállapítható, hogy a strukturális alapok esetében Magyarország a felhasználható forrásokat teljes egészében lekötötte, a rendelkezésre álló keret 94,12%-ának kifizetése történt meg. A Kohéziós Alap esetében hazánk a tavalyi évhez hasonlóan az alsó harmadban helyezkedett el, 69,4% kifizetési aránnyal csupán Lengyelországot és a 2007-ben csatlakozott két tagállamot előzte meg.

Magyarország az előcsatlakozási időszaktól kezdve mindig pozitív pénzügyi egyenleget könyvelhetett el az uniós büdzsével szemben, mind abszolút értékben, mind a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyítva. 2007-ben a pénzügyi egyenleg (az ún. nettó pozíció) 1605,92 M euró volt, amely 2009-re már elérte a 2719,4 M eurót. Nemzetközi összehasonlításban a 2009. évi kiemelkedő eredménnyel (GNI 3,1%-a) az EU10 országok között Litvánia (5,61%) és Észtország (4,27%) után a 3. helyet értük el.


A Tájékoztató tartalmazza Magyarország EU költségvetésbe történő befizetéseit, továbbá a Magyar Köztársaság központi költségvetésében megjelenő és a költségvetésen kívüli tételként szereplő támogatások felhasználását. Valamennyi alap tekintetében szintetizáltan mutatjuk be az Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal/Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF), a Kifizető/Igazoló Hatóság és a belső ellenőrzés vizsgálatait, azok főbb megállapításait.

Az Unióból érkező források fogadásához, illetve lebonyolításához szükséges intézményi, szabályozási és ellenőrzési feltételrendszert az uniós és hazai előírásokat figyelembe véve alakították ki. Az uniós források ellenőrzéséért felelős intézmények a korábbi években tapasztaltakhoz hasonlóan 2010-ben is fogalmaztak meg az ellenőrzési funkciók fejlesztendő területeire vonatkozó megállapításokat, amely arra utal, hogy az ellenőrzési rendszer további erősítése szükséges.

A Magyar Köztársaság költségvetésében megjelenő uniós kapcsolatokhoz tartozó  támogatások fokozatos növekedést mutattak a 2004-2010 közötti időszakban, a 2004. évi közel 127 Mrd Ft-ja 2009-ben megközelítette a 870 Mrd Ft-ot, és 2010-ben elérte az 1 032 Mrd Ft-ot.


A 2004-2006-os időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) öt operatív programjára 678 Mrd Ft-ot fizettek ki, mellyel közel 20 ezer kedvezményezettet támogattak. Az NFT végrehajtása pénzügyi szempontból eredményesnek értékelhető, a pénzügyi keretet 99,1%-ban felhasználták. A kedvező teljesítés érdekében ún. tartalék projekteket támogattak, így az elszámolt költségek összege mintegy 26,5 Mrd Ft-tal meghaladta az eredeti keretet. Az NFT kedvező pénzügyi teljesülése mellett figyelemmel kell lenni az eredményességi célok teljesülésének értékelésére és a következtetések levonására is. Az NFT forrásaiból jelentős eredményeket értünk el a munkahelyteremtés, az emberi erőforrás minőségi fejlesztése, a környezetvédelem és a közlekedés területén, azonban nem javult a régiók közötti gazdasági-szociális különbségek helyzete.

Az NFT pénzügyi zárásának ellenőrzéséért felelős hatóság az ötből két operatív program, továbbá az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz és az EQUAL közösségi kezdeményezés tekintetében a végrehajtást összességében rendben találta, ezért nem minősített véleményt bocsátott ki. A többi operatív program vonatkozásában a nagyszámú le nem zárt szabálytalansági eljárások, illetve a feltárt hiányosságok vezettek a kedvezőtlen vélemény (minősített, illetve korlátozott zárónyilatkozat) kiadásához. A záró költségnyilatkozatok elfogadása, illetve a költségnyilatkozatokban foglalt összegek átutalása az Európai Bizottság részéről egyes operatív programok, illetve finanszírozási alapok esetében már megtörtént.

A Kohéziós Alapból finanszírozott 43 projekt közül a Tájékoztató lezárásáig a benyújtott hét záró pénzügyi beszámolóból az Európai Bizottság hármat fogadott el. Nyolc projekt zárása 2011-2012-re húzódik át. A többi 28 projekt fizikai zárása megtörtént, de a záró pénzügyi beszámoló nem készült el az előírt határidőre, többek között a le nem zárt szabálytalansági ügyek, a hiányzó zárójelentések miatt. A zárónyilatkozat kiadását megelőző ellenőrzéseket az EUTAF folyamatosan végzi.

A programzárások tapasztalatai is rámutattak, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a szabálytalanságok lehető legnagyobb mértékű feltárására, nyomon követésére és az adósságmenedzsment hatékony működtetésére, valamint az uniós támogatásokból megvalósult projektek kötelező működési monitoringjára.

A 2007-2013-as uniós költségvetési periódus Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Operatív Programjainak előrehaladása jelentősen elmarad az időarányostól. Az ÚMFT teljes keretének 54%-ára született döntés és 48%-ára kötötték meg a szerződést. Kifizetés azonban csak a keret 17%-ára történt. Az ÚMFT félidős értékelése szerint a kifizetések jelentős része 2012-re fog esni. A legnagyobb hiányosságot az eredményesség területén tapasztalták.

Az elkészített Tájékoztató az interneten, a www.asz.hu címen olvasható. Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók.


-kt-