ÁSZ jelentés a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények és támogatások ellenőrzéséről
2012. November 14. 13:42
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a vállalkozások beruházásaihoz nyújtott adókedvezményeket és támogatásokat, mintegy 1000 Mrd Ft felhasználását értékelte. Az adókedvezményként nyújtott támogatásokat az elmúlt 20 évben először ellenőrizte a Számvevőszék. Ennek során bemutattuk az adókedvezményt érvényesítő vállalkozások költségvetési kapcsolatait is.
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a vállalkozásoknak nyújtott, beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények és támogatások igénybevételével megvalósultak-e az elérni kívánt gazdaságpolitikai célok, kialakították-e és működtették-e a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények és támogatások alakulását nyomon követő ellenőrzési, monitoring, értékelési és beszámolási rendszereket. Az ellenőrzés a 2007-2011. évekre, ezen belül a 2006-2010. adóévek adataira terjedt ki. A helyszíni ellenőrzésen túl, 547 vállalkozást kérdőívvel kerestünk meg, amelyek 92,9%-a az ÁSZ által kialakított internetes felületen adott információt.
Főbb megállapítások
A nemzeti fejlesztéspolitikai irányokat meghatározó, 2005-ben elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) középtávon a beruházások jelentős növekedésével, és 2013-ra a beruházási ráta 28%-ra történő emelkedésével számolt. Ezzel szemben a beruházási ráta 2005-ről 2010-re 22,78%-ról 17,97%-ra, ezen belül a vállalkozói szféra beruházási rátája 13,34%-ról 10,62%-ra csökkent. Az OFK-ban nem határozták meg, hogy a kitűzött célokat milyen támogatási formákkal (beruházási, működési, visszatérítendő, vissza nem térítendő támogatások, adókedvezmények) és egyéb szabályozó eszközökkel tervezik megvalósítani. A célok eléréséhez elsősorban európai uniós támogatásokkal számoltak, ugyanakkor azokat tisztán hazai források és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (Tao. tv) meghatározott módon adókedvezmények is támogatták. A többcsatornás támogatási rendszer ellenére, a romló beruházási mutatók alapján fennáll a kockázata annak, hogy 2013-ra a beruházások növekedési célkitűzései nem teljesülnek. A vállalkozások részére nyújtott beruházási célú fejlesztési támogatások azonban hozzájárultak a munkahelyteremtéshez és a területi fejlődéshez.
Beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények
A 340-390 ezer társasági adóalanyból a 2006-2010. adóévekben összesen 110 vett igénybe beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményt. A 405,2 Mrd Ft beruházási és fejlesztési adókedvezmény 87%-át 21 vállalkozás számolta el. Ebből két vállalkozás – egyedi kormányhatározatok és a Tao. tv-ben foglaltak alapján – 130,2 Mrd Ft összegben vett igénybe beruházási adókedvezményt. Ezzel szemben a 110 vállalkozás személyi jövedelemadó és járulékok nélküli költségvetési befizetési kötelezettsége 4017 Mrd Ft volt.
Az egyes adóalanyok által igénybevett adókedvezmények adatait az ellenőrzött időszakban nem hozták nyilvánosságra annak ellenére, hogy azok közpénznek minősülnek. A jogszabályi előírások nem szabályozták egyértelműen az adókedvezmények – mint támogatások – adatainak a nyilvánosságra hozhatóságát, az adótitoknak nem minősülő adatok körét.
A jelentés rámutat arra, hogy a Tao. tv. ellenőrzött időszakban hatályos – 2005. július 1-jén életbe léptetett – szabályozása azt is lehetővé tette, hogy a beruházásokhoz kapcsolódóan előírt foglalkoztatottsági feltételek teljesítésére a külföldi telephelyen foglalkoztatottak is beszámíthatók legyenek. Ezzel a szabályozás az országon kívüli munkahelyteremtést is támogatta, amelyet a Tao tv. 2012. január 1-jével – a helyszíni ellenőrzés időszakában – hatályba lépett módosítása szüntetett meg. Ezt követően az átlagos állományi létszámot a külföldi telephelyen foglalkoztatottak létszámának a figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.
Az adókedvezményként nyújtott támogatások felhasználása – annak jelentős nagyságrendje ellenére – nem volt átlátható és megfelelően ellenőrzött. A beruházásokhoz kapcsolódóan igénybevett adókedvezmények hosszú távú hatásának vizsgálatát jogszabály nem írta elő. Nem volt összesített adat arra vonatkozóan, hogy az elszámolt beruházási és fejlesztési adókedvezmények mekkora összegű beruházásokhoz kapcsolódtak. Nem tartották nyilván, hogy a tervezett beruházások megvalósultak-e, és azokhoz kapcsolódóan milyen összegű adókedvezményt vettek igénybe. Ennek következtében nem rendelkeztek információval a kieső társasági adóbevételek tervezéséhez.
Az adókedvezmények ellenőrzését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV, 2011 előtt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) a bevallások utólagos ellenőrzése keretében végezte, de a bevallások feldolgozása során nem szűrte ki az engedély és bejelentés hiányában fejlesztési adókedvezményt elszámoló adóalanyokat. Ezért az ellenőrzés során olyan adóalanyokat is feltártunk, amelyek nem voltak jogosultak fejlesztési adókedvezmény elszámolására. Ezek az adóalanyok nem tettek eleget az adópolitikáért felelős miniszter felé bejelentési kötelezettségüknek, illetve nem nyújtottak be kérelmet, így nem rendelkeztek engedéllyel az adókedvezmény igénybevételéhez. Jelzésünk alapján a NAV megkezdte ezen adóalanyok célellenőrzését.
A NAV által végzett ellenőrzések arra irányultak, hogy az adókedvezmények igénybevétele megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak. Nem vizsgálták, hogy a beruházások megvalósítása megfelel-e az igénybevételt megelőzően tett bejelentésekben, illetve az engedélyekben foglaltaknak.
Beruházási támogatások
A vállalkozások beruházási célú fejlesztéseinek támogatásában az ellenőrzött időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési Operatív Programja és a regionális operatív programok voltak meghatározók. Az ÚMFT gazdaságfejlesztési prioritásához közvetlenül nem kapcsoltak indikátorokat. Számszerűsített mutatók és a mérés eszközeinek meghatározása hiányában a terv és tényállapotok nem hasonlíthatók össze. Makrogazdasági szinten hiányzott a tervezés jogszabályi megalapozása. A kormányzati stratégiai irányításról szóló jogszabályt 2012-ben fogadták el. Nem alakítottak ki eljárásokat annak mérésére és értékelésére, hogy a fejlesztési források – beruházási támogatások, adókedvezmények – felhasználása mennyiben járult hozzá a gazdaságfejlesztési célok (pl. a beruházási ráta növekedésének) megvalósításához, és az elért eredmények arányban állnak-e a ráfordításokkal.
Az ellenőrzött beruházási célú támogatási konstrukciókból összesen 14 ezer vállalkozás részére 574,4 Mrd Ft vissza nem térítendő támogatást ítéltek meg. A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozási forráshoz jutását JEREMIE típusú pénzügyi eszközökkel, 48,3 Mrd Ft beruházási célú hitellel támogatták. Ezzel mintegy 5 ezer vállalkozás jutott kedvezményes forráshoz. A jogi, szabályozási környezet nem segítette eredményesen a vállalkozásokat beruházásaik megvalósításában. Az uniós és a hazai jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök mennyisége és folyamatos változásai korlátozták a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot. Előfordult, hogy nem rögzítettek speciális eljárásendi szabályokat, továbbá a szabályozások hiányosak, illetve egymásnak ellentmondóak voltak.
A beruházási támogatások felhasználása érdekében kiépített intézményrendszer az ellenőrzött időszakban bekövetkezett változások mellett is biztosította a feladatok ellátását. A megvalósításban közreműködő szervezetek feladatellátását úgy alakították ki, hogy az – az egyedi kormánydöntésű támogatások kivételével – hozzájárult az „egyablakos” ügyintézéshez.
Az uniós támogatások vonatkozásában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján közzétett pályázati kiírások a pályázatokhoz szükséges információkat, adatokat tartalmazták. Ennek ellenére a pályázók 4/5-ének hiánypótlást kellett teljesítenie a pályázatához kapcsolódóan. A beruházások megvalósítása elhúzódott. A 2011. december 31-ig leszerződött projektek 41,5%-a fejeződött be, ezek 63,8%-a a szerződésben tervezett határidőn túl. A projektek átlagos átfutási ideje 502 nap volt, amely a 2011-től bevezetett eljárásrendi változások eredményeként csökkent.
Az uniós támogatások eredményeinek figyelemmel kísérésére indikátor-rendszert alakítottak ki. Az adatok rendelkezésre állása azonban – a folyamatos fejlesztések ellenére – korlátozottan tette lehetővé az elért eredmények célkitűzésekhez viszonyított mérését. Nem teremtették meg a különböző területeken meghatározott nagy számú indikátor összhangját. Az ellenőrzött területeken a kimeneti program monitoringhoz tartozó 91 indikátor-előfordulás 38,5%-ánál nem volt mérhető a kitűzött célérték időarányos teljesítése. A JEREMIE pénzügyi eszközöknél a monitoring a pénzügyi folyamatokra terjedt ki, nem biztosította a hitelcélnak megfelelő felhasználás, valamint a beruházások fizikai, műszaki megvalósításának a nyomon követését.
A tisztán hazai forrásokból a vállalkozásokat is támogató célelőirányzatok éves törvényi előirányzata 2007-ről 2011-re a harmadára csökkent. A 2007-2011 között rendelkezésre álló beruházási célú támogatási keret 96,6%-a (118,8 Mrd Ft) egyedi kormánydöntések finanszírozására szolgált (pl. feldolgozóipar, munkahelyteremtés támogatása). A 2004-től egyedi döntések alapján megkötött támogatási szerződések közül az ellenőrzött időszakban 80 volt érvényben összesen 160,5 Mrd Ft támogatási összeggel. Ez 1905,8 Mrd Ft összegű beruházás megvalósításához járult hozzá, a beruházók 34 848 munkahely létrehozását vállalták. Ebből a 37 befejezett beruházás a tervezett 15 460 helyett 22 971 új munkahelyet hozott létre.
Valamennyi – hazai és uniós – támogatási formára meghatározták az ellenőrzési nyomvonalakat, kialakították az eljárásrendeket, kijelölték az ellenőrzést végző szervezeteket, amelyek alapvetően ellátták feladataikat. Az NFÜ az uniós támogatásokra kidolgozta a folyamat részletes eljárásrendjét, a szabálytalansági döntések nyilvánosságra hozatalára vonatkozó előírásokat azonban nem tartotta be, mivel azokat nem tette közzé az előírt 10 napos határidőn belül.
Javaslatok
A nemzeti fejlesztési miniszternek – a nemzetgazdasági miniszter bevonásával – javasoltuk a Kormány egyedi döntésével megítélhető támogatásokra vonatkozó szabályozás aktualizálását, valamint az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról az Országgyűlésnek szóló tájékoztató előkészítését.
A nemzetgazdasági miniszternek javasoltuk a beruházásokhoz igénybe vett adókedvezmények monitoring rendszerének kialakítását, az igénybevett adókedvezmények adatai – az állami támogatásokhoz hasonló – jogszerű nyilvánosságra kerülésének kezdeményezését, az egyedi kormányhatározatok és a társasági adóbevallások egyeztetése érdekében intézkedés tételét, valamint az igénybevétel jogszerűségének megállapítására irányuló adóellenőrzések elrendelését.
A NAV elnökének javasoltuk, hogy ellenőrizzék le teljes körűen a 2006-2010. évekre bejelentés és engedély hiányában fejlesztési adókedvezményt elszámolt vállalkozásokat és a továbbiakban szűrjék ki ezeket már a bevallások feldolgozása során, valamint biztosítsák az ellenőrzési irányelvek jogszabályoknak való megfelelését. A NAV ellenőrzéseinek kiterjesztését javasoltuk az igénybevételt megelőzően tett bejelentésekben, engedélyekben foglaltak és a megvalósítás összhangjára.
Az NFÜ elnökének javasoltuk a különböző időszakokban hatályos akciótervek nyilvántartását és iktatását, a szabálytalansági döntések nyilvánosságára vonatkozó előírások betartását.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható. Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók.
Főbb megállapítások
A nemzeti fejlesztéspolitikai irányokat meghatározó, 2005-ben elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) középtávon a beruházások jelentős növekedésével, és 2013-ra a beruházási ráta 28%-ra történő emelkedésével számolt. Ezzel szemben a beruházási ráta 2005-ről 2010-re 22,78%-ról 17,97%-ra, ezen belül a vállalkozói szféra beruházási rátája 13,34%-ról 10,62%-ra csökkent. Az OFK-ban nem határozták meg, hogy a kitűzött célokat milyen támogatási formákkal (beruházási, működési, visszatérítendő, vissza nem térítendő támogatások, adókedvezmények) és egyéb szabályozó eszközökkel tervezik megvalósítani. A célok eléréséhez elsősorban európai uniós támogatásokkal számoltak, ugyanakkor azokat tisztán hazai források és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (Tao. tv) meghatározott módon adókedvezmények is támogatták. A többcsatornás támogatási rendszer ellenére, a romló beruházási mutatók alapján fennáll a kockázata annak, hogy 2013-ra a beruházások növekedési célkitűzései nem teljesülnek. A vállalkozások részére nyújtott beruházási célú fejlesztési támogatások azonban hozzájárultak a munkahelyteremtéshez és a területi fejlődéshez.
Beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények
A 340-390 ezer társasági adóalanyból a 2006-2010. adóévekben összesen 110 vett igénybe beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményt. A 405,2 Mrd Ft beruházási és fejlesztési adókedvezmény 87%-át 21 vállalkozás számolta el. Ebből két vállalkozás – egyedi kormányhatározatok és a Tao. tv-ben foglaltak alapján – 130,2 Mrd Ft összegben vett igénybe beruházási adókedvezményt. Ezzel szemben a 110 vállalkozás személyi jövedelemadó és járulékok nélküli költségvetési befizetési kötelezettsége 4017 Mrd Ft volt.
Az egyes adóalanyok által igénybevett adókedvezmények adatait az ellenőrzött időszakban nem hozták nyilvánosságra annak ellenére, hogy azok közpénznek minősülnek. A jogszabályi előírások nem szabályozták egyértelműen az adókedvezmények – mint támogatások – adatainak a nyilvánosságra hozhatóságát, az adótitoknak nem minősülő adatok körét.
A jelentés rámutat arra, hogy a Tao. tv. ellenőrzött időszakban hatályos – 2005. július 1-jén életbe léptetett – szabályozása azt is lehetővé tette, hogy a beruházásokhoz kapcsolódóan előírt foglalkoztatottsági feltételek teljesítésére a külföldi telephelyen foglalkoztatottak is beszámíthatók legyenek. Ezzel a szabályozás az országon kívüli munkahelyteremtést is támogatta, amelyet a Tao tv. 2012. január 1-jével – a helyszíni ellenőrzés időszakában – hatályba lépett módosítása szüntetett meg. Ezt követően az átlagos állományi létszámot a külföldi telephelyen foglalkoztatottak létszámának a figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.
Az adókedvezményként nyújtott támogatások felhasználása – annak jelentős nagyságrendje ellenére – nem volt átlátható és megfelelően ellenőrzött. A beruházásokhoz kapcsolódóan igénybevett adókedvezmények hosszú távú hatásának vizsgálatát jogszabály nem írta elő. Nem volt összesített adat arra vonatkozóan, hogy az elszámolt beruházási és fejlesztési adókedvezmények mekkora összegű beruházásokhoz kapcsolódtak. Nem tartották nyilván, hogy a tervezett beruházások megvalósultak-e, és azokhoz kapcsolódóan milyen összegű adókedvezményt vettek igénybe. Ennek következtében nem rendelkeztek információval a kieső társasági adóbevételek tervezéséhez.
Az adókedvezmények ellenőrzését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV, 2011 előtt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) a bevallások utólagos ellenőrzése keretében végezte, de a bevallások feldolgozása során nem szűrte ki az engedély és bejelentés hiányában fejlesztési adókedvezményt elszámoló adóalanyokat. Ezért az ellenőrzés során olyan adóalanyokat is feltártunk, amelyek nem voltak jogosultak fejlesztési adókedvezmény elszámolására. Ezek az adóalanyok nem tettek eleget az adópolitikáért felelős miniszter felé bejelentési kötelezettségüknek, illetve nem nyújtottak be kérelmet, így nem rendelkeztek engedéllyel az adókedvezmény igénybevételéhez. Jelzésünk alapján a NAV megkezdte ezen adóalanyok célellenőrzését.
A NAV által végzett ellenőrzések arra irányultak, hogy az adókedvezmények igénybevétele megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak. Nem vizsgálták, hogy a beruházások megvalósítása megfelel-e az igénybevételt megelőzően tett bejelentésekben, illetve az engedélyekben foglaltaknak.
Beruházási támogatások
A vállalkozások beruházási célú fejlesztéseinek támogatásában az ellenőrzött időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési Operatív Programja és a regionális operatív programok voltak meghatározók. Az ÚMFT gazdaságfejlesztési prioritásához közvetlenül nem kapcsoltak indikátorokat. Számszerűsített mutatók és a mérés eszközeinek meghatározása hiányában a terv és tényállapotok nem hasonlíthatók össze. Makrogazdasági szinten hiányzott a tervezés jogszabályi megalapozása. A kormányzati stratégiai irányításról szóló jogszabályt 2012-ben fogadták el. Nem alakítottak ki eljárásokat annak mérésére és értékelésére, hogy a fejlesztési források – beruházási támogatások, adókedvezmények – felhasználása mennyiben járult hozzá a gazdaságfejlesztési célok (pl. a beruházási ráta növekedésének) megvalósításához, és az elért eredmények arányban állnak-e a ráfordításokkal.
Az ellenőrzött beruházási célú támogatási konstrukciókból összesen 14 ezer vállalkozás részére 574,4 Mrd Ft vissza nem térítendő támogatást ítéltek meg. A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozási forráshoz jutását JEREMIE típusú pénzügyi eszközökkel, 48,3 Mrd Ft beruházási célú hitellel támogatták. Ezzel mintegy 5 ezer vállalkozás jutott kedvezményes forráshoz. A jogi, szabályozási környezet nem segítette eredményesen a vállalkozásokat beruházásaik megvalósításában. Az uniós és a hazai jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök mennyisége és folyamatos változásai korlátozták a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot. Előfordult, hogy nem rögzítettek speciális eljárásendi szabályokat, továbbá a szabályozások hiányosak, illetve egymásnak ellentmondóak voltak.
A beruházási támogatások felhasználása érdekében kiépített intézményrendszer az ellenőrzött időszakban bekövetkezett változások mellett is biztosította a feladatok ellátását. A megvalósításban közreműködő szervezetek feladatellátását úgy alakították ki, hogy az – az egyedi kormánydöntésű támogatások kivételével – hozzájárult az „egyablakos” ügyintézéshez.
Az uniós támogatások vonatkozásában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján közzétett pályázati kiírások a pályázatokhoz szükséges információkat, adatokat tartalmazták. Ennek ellenére a pályázók 4/5-ének hiánypótlást kellett teljesítenie a pályázatához kapcsolódóan. A beruházások megvalósítása elhúzódott. A 2011. december 31-ig leszerződött projektek 41,5%-a fejeződött be, ezek 63,8%-a a szerződésben tervezett határidőn túl. A projektek átlagos átfutási ideje 502 nap volt, amely a 2011-től bevezetett eljárásrendi változások eredményeként csökkent.
Az uniós támogatások eredményeinek figyelemmel kísérésére indikátor-rendszert alakítottak ki. Az adatok rendelkezésre állása azonban – a folyamatos fejlesztések ellenére – korlátozottan tette lehetővé az elért eredmények célkitűzésekhez viszonyított mérését. Nem teremtették meg a különböző területeken meghatározott nagy számú indikátor összhangját. Az ellenőrzött területeken a kimeneti program monitoringhoz tartozó 91 indikátor-előfordulás 38,5%-ánál nem volt mérhető a kitűzött célérték időarányos teljesítése. A JEREMIE pénzügyi eszközöknél a monitoring a pénzügyi folyamatokra terjedt ki, nem biztosította a hitelcélnak megfelelő felhasználás, valamint a beruházások fizikai, műszaki megvalósításának a nyomon követését.
Az Állami Számvevőszék a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények és támogatások ellenőrzésérőladott ki jelentést
A tisztán hazai forrásokból a vállalkozásokat is támogató célelőirányzatok éves törvényi előirányzata 2007-ről 2011-re a harmadára csökkent. A 2007-2011 között rendelkezésre álló beruházási célú támogatási keret 96,6%-a (118,8 Mrd Ft) egyedi kormánydöntések finanszírozására szolgált (pl. feldolgozóipar, munkahelyteremtés támogatása). A 2004-től egyedi döntések alapján megkötött támogatási szerződések közül az ellenőrzött időszakban 80 volt érvényben összesen 160,5 Mrd Ft támogatási összeggel. Ez 1905,8 Mrd Ft összegű beruházás megvalósításához járult hozzá, a beruházók 34 848 munkahely létrehozását vállalták. Ebből a 37 befejezett beruházás a tervezett 15 460 helyett 22 971 új munkahelyet hozott létre.
Valamennyi – hazai és uniós – támogatási formára meghatározták az ellenőrzési nyomvonalakat, kialakították az eljárásrendeket, kijelölték az ellenőrzést végző szervezeteket, amelyek alapvetően ellátták feladataikat. Az NFÜ az uniós támogatásokra kidolgozta a folyamat részletes eljárásrendjét, a szabálytalansági döntések nyilvánosságra hozatalára vonatkozó előírásokat azonban nem tartotta be, mivel azokat nem tette közzé az előírt 10 napos határidőn belül.
Javaslatok
A nemzeti fejlesztési miniszternek – a nemzetgazdasági miniszter bevonásával – javasoltuk a Kormány egyedi döntésével megítélhető támogatásokra vonatkozó szabályozás aktualizálását, valamint az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról az Országgyűlésnek szóló tájékoztató előkészítését.
A nemzetgazdasági miniszternek javasoltuk a beruházásokhoz igénybe vett adókedvezmények monitoring rendszerének kialakítását, az igénybevett adókedvezmények adatai – az állami támogatásokhoz hasonló – jogszerű nyilvánosságra kerülésének kezdeményezését, az egyedi kormányhatározatok és a társasági adóbevallások egyeztetése érdekében intézkedés tételét, valamint az igénybevétel jogszerűségének megállapítására irányuló adóellenőrzések elrendelését.
A NAV elnökének javasoltuk, hogy ellenőrizzék le teljes körűen a 2006-2010. évekre bejelentés és engedély hiányában fejlesztési adókedvezményt elszámolt vállalkozásokat és a továbbiakban szűrjék ki ezeket már a bevallások feldolgozása során, valamint biztosítsák az ellenőrzési irányelvek jogszabályoknak való megfelelését. A NAV ellenőrzéseinek kiterjesztését javasoltuk az igénybevételt megelőzően tett bejelentésekben, engedélyekben foglaltak és a megvalósítás összhangjára.
Az NFÜ elnökének javasoltuk a különböző időszakokban hatályos akciótervek nyilvántartását és iktatását, a szabálytalansági döntések nyilvánosságára vonatkozó előírások betartását.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható. Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók.
