Ász ellenőrzés: munkahelyteremtési és –megőrzési programok
2012. July 11. 13:00
Az Állami Számvevőszék most a hazai és uniós forrásból finanszírozott, munkahelyteremtést és -megőrzést elősegítő támogatások rendszerét ellenőrizte.
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a hazai és uniós forrásokból munkahelyteremtésre és -megőrzésre nyújtott támogatások rendszere, a központi és területi döntések, a pályázatok és a támogatások lebonyolítása, nyilvántartása, nyomon követése, ellenőrzése és értékelése biztosította-e a pénzeszközöknek a munkaerőpiac igényeivel összhangban történő felhasználását, a foglalkoztatási szint tartós javítását, a munkaerőpiac területi és strukturális egyenlőtlenségeinek mérséklését.
Főbb megállapítások
A 2004-2010-es időszakban hazánkban mintegy 1850 Mrd Ft hazai és uniós forrás szolgálta a foglalkoztatás-bővítés célkitűzéseinek megvalósítását, az elért eredmények azonban nem javítottak Magyarország kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetén. A 359 ezer létrehozott és megőrzött munkahellyel sem a foglalkoztatási szint növelésében, sem az inaktivitás csökkentésében, valamint a területi különbségek mérséklésében nem sikerült makrogazdasági szintű javulást elérni.
Nem valósult meg a különböző támogatási programok céljainak harmonizációja, illetve a források összehangolása, ezek hiányában nem sikerült a forrásfelhasználás hatékonyságát maximalizálni.
Az ellenőrzött támogatások a területi szempontot prioritásként kezelték, a foglalkoztatási adatok tekintetében a területi különbségek érdemben mégsem csökkentek. A legkedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzetű régiók (Észak-Alföld, Észak-Magyarország) foglalkoztatási helyzete tovább romlott. A leghátrányosabb helyzetű régiókban a foglalkoztatási ráta az országos átlag alatt, a munkanélküliségi ráta az országos átlag felett volt az ellenőrzött időszakban. Az elmaradott régiók kiemelt támogatásának szempontja a gazdaságilag fejlettebb régiók beruházás-vonzó hatását – a munkaerő-piaci igények ellenére – nem tudta ellensúlyozni. A gazdasági válság a fejlettebb régiókat fokozottabban érintette, így a válság hatásainak enyhítésére indított, munkahelymegőrzést célzó hazai programok esetén ezen régiók részesültek több támogatásban.
A támogatási programok a munkaerő-piaci beavatkozások szempontjából az ágazati, strukturális sajátosságokat nem kezelték. Az eredmények fenntarthatóságát vizsgálva a tapasztalatok eltérőek, a programok munkaerő-piaci igényekkel összhangban lévő hosszú távú közvetlen hatása – a munkahelyteremtő gazdaságfejlesztési programok kivételével – nem mutatható ki. A támogatási programokkal csak rövid távon javult a programokban résztvevők munkaerő-piaci helyzete. Ez különösen a közhasznú és közcélú foglalkoztatási programok esetében szembetűnő.
A teljes gazdaságot átfogó, gazdaságpolitikailag megalapozott, összehangolt intézkedések hiányában az egyes támogatási programokat irányító szervezetek különböző intézkedéseket hoztak (jellemző volt a pályázati feltételek enyhítése, a források átcsoportosítása).
A foglalkoztatáspolitikát 2004-2010 között több stratégiai szintű dokumentum határozta meg. Ezek egymást tartalmilag és időben átfedték, különböző időhorizontúak voltak, önálló célkitűzéseket és beavatkozási területeket, intézkedéseket programokat tartalmaztak. A dokumentumokban a gazdaságfejlesztési célok nem tükrözték vissza következetesen a foglalkoztatáspolitikai prioritásokat, így nem valósulhatott meg a foglalkoztatáspolitika egységes irányítása. A gazdaságfejlesztés eszközrendszerén keresztül létrehozandó új munkahelyek igényét számításokkal nem alapozták meg.
A stratégiai dokumentumokban bemutatott intézkedésekhez rendelt források, programok és indikátorok, valamint a rendszeres értékelések hiánya hozzájárult ahhoz, hogy az elért eredmények elmaradtak a foglalkoztatáspolitikai célkitűzésektől.
A támogatási rendszer széttagolt, nehezen átlátható, a támogatási programok céljait, forrásait és intézményrendszerét nem hangolták össze, ami lehetővé teszi a párhuzamosságokat és átfedéseket.
A foglalkoztatáspolitika hazai szabályozása nem volt egységes. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter koordináló szerepe korlátozottan érvényesült, a helyszíni ellenőrzés időszakában további öt minisztérium látott el foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatások terén irányító feladatokat. 2004-2010 között az irányítási és a hazai szervezeti rendszer többször módosult, ez azonban a feladatellátást nem veszélyeztette, a végrehajtó intézményrendszer rugalmasan alkalmazkodott a jogszabályi környezet folyamatos változásához. A hatáskörök és feladatok megosztása egyes támogatási eszközök esetében (különösen szervezeti átalakításokhoz kapcsolódóan) nem volt egyértelmű.
A támogatások ellenőrzési rendszerét a forrásokhoz igazodóan alakították ki. A hazai források ellenőrzését nem támogatta kockázatalapú kiválasztási rendszer, egységes ellenőrzési stratégia, valamint módszertan.
A támogatási programok nyomon követése– a közcélú foglalkoztatás és a hagyományos munkahely-megőrzési támogatásban részesültek továbbfoglalkoztatásának kivételével – megvalósult. A monitoring rendszer informatikai támogatottsága tekintetében az ellenőrzés hiányosságokat tapasztalt.
Az Állami Számvevőszék most a hazai és uniós forrásból finanszírozott, munkahelyteremtést és -megőrzést elősegítő támogatások rendszerét ellenőrizte
Javaslatok
A nemzetgazdasági miniszternek javasoltuk, kezdeményezze a Kormánynál a különböző támogatási programok céljai harmonizációjának és forrásai összhangjának megteremtését a forrásfelhasználás hatékonyságának javítása érdekében. Javasoltuk továbbá, hogy határozza meg a munkahelyteremtéshez és -megőrzéshez felhasználható forrásokat, a forrásfelhasználástól elvárt hatások mérését szolgáló indikátorokat, valamint jelölje ki a végrehajtás felelőseit. Dolgoztassa ki a forrásfelhasználás ellenőrzési stratégiáját és módszertanát, ennek keretében alakítsa ki a hazai források esetében is a kockázatalapú kiválasztás rendszerét, és biztosítsa a kialakított módszertan egységes alkalmazását.
A nemzeti fejlesztési miniszternek javasoltuk, hogy határozza meg a gazdaságfejlesztési stratégiában a foglalkoztatás bővítésének célkitűzéseit, és nevesítse a megvalósításhoz szükséges eszközöket, programokat, indikátorokat.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható. Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók..
