ÁSZ: Az MNB nem minden esetben tartotta be a közbeszerzésekről szóló törvény és a Bank belső szabályzatainak előírásait
2011. November 25. 14:56
Az Állami Számvevőszék 2002 óta évente ellenőrzi az MNB gazdálkodását és az alapvető feladatai körébe nem tartozó tevékenységét. Az ÁSZ 2011-ben is az ellenőrzési tervének megfelelően ellenőrizte a Magyar Nemzeti Bank 2010. évi működését és gazdálkodását.
Értékelte, hogy a Bank működése, irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszere megfelelt-e az MNB törvény előírásainak, a Bank alapító okiratának és a részvényesi határozatoknak. Ezen túlmenően ellenőrizte, hogy az MNB központi költségvetéshez kapcsolódó elszámolásai szabályozottak és szabályszerűek voltak-e, valamint azt, hogy az MNB gazdálkodása szabályszerű és átlátható volt-e. Teljesítette-e a Bank a takarékossági célkitűzéseit és hasznosította-e az előző évi ellenőrzés javaslatait.
Főbb megállapítások
Az MNB 2010. évi működése, irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszerei az MNB törvény előírásainak megfeleltek. A Bank nem minden esetben tartotta be a közbeszerzésekről szóló törvény és a Bank belső szabályzatainak előírásait.
Az ÁSZ 2010-ben közzétett, az MNB 2009. évi gazdálkodásáról szóló jelentésében már javasolta az MNB elnökének, hogy a 2009-2011. évek hatékonyságjavító intézkedéseit a banki szintű összes költség alakulásának függvényében értékelje. A Bank annak ellenére, hogy az előző évi egyeztetések során az ÁSZ számítási módszerét elfogadta, a 2010. évi gazdálkodás értékelésekor azt nem alkalmazta. A Bank 2010. évi beszámolóiban a személyi jellegű ráfordításoknál a hatékonyságjavító intézkedések eredményeként a valós – banki szinten megvalósult –költségcsökkenésnél nagyobb megtakarítást mutatott ki. A 2010. évi személyi jellegű ráfordítások összege 654 M Ft-tal volt alacsonyabb az előző évinél, ugyanakkor a hatékonyságjavító intézkedéseitől független költségcsökkentési lehetőség (pl. adó- és járulékszabályok változása, az elnök keresetének törvényben szabályozott csökkentése) közel 800 M Ft volt. A Bank e lehetőségéhez mérten 146 M Ft-tal alacsonyabb költségcsökkenést ért el. Mindezek alapján a Bank hatékonyságjavító intézkedéseinek költségcsökkentő hatása a személyi jellegű ráfordításoknál nem mutatható ki, a Bank létszámmal és személyi jellegű ráfordításokkal való gazdálkodása nem felelt meg az MNB takarékossági célkitűzéseinek.
A Bank 2010-ben 12 783 M Ft, az előző évinél 945 M Ft-tal kevesebb működési költséget számolt el, amit az Éves jelentése vezetői összefoglalójában megtévesztő módon a hatékonyságjavító intézkedések eredményeként mutatott be.
A Bank munkavállalóinak havi bruttó átlagkeresete az előző évekhez viszonyítva minden évben nőtt, 2010-ben több mint háromszorosan haladta meg a nemzetgazdaságban foglalkoztatottakét. 2010-ben a Bank 4,7%-os bérfejlesztést hajtott végre, ami magasabb volt az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásánál és a Bank stratégiájában meghatározott bérpolitikai célkitűzésnél, valamint 1%-ponttal meghaladta a béremelést tervező kereskedelmi bankoknál tervezett átlagos mértéket is, amelyet a Bank maga határozott meg referencia piacként a bérfejlesztéseinél. A Bank elnöke az MNB törvény előírása szerinti kereset-csökkentést a törvényben szabályozottak körére alkalmazta, ami a törvény előírásának megfelelt. Az MNB 16 vezetőjének a keresete már 2010-ben is meghaladta az elnök MNB törvényben szabályozott 2011. évi keresetét, ami nem tükrözi a Bankon belüli hatásköri és felelősségi viszonyokat. A Bank a bérpolitikai célkitűzéseit a pénzügyi-gazdasági válság ellenére sem módosította, intézkedéseivel nem támogatta a kormányzati bérpolitikát és a Kormány takarékossági célkitűzéseinek megvalósulását.
Az MNB elnöke – a 24 fős kommunikációs szakterület mellett – egy fő kommunikációs tanácsadót alkalmaz havi 1,8 M Ft-ért, akinek munkavégzéséről, valós teljesítményéről a Bank értékelhető szakmai dokumentumot nem adott át. A Bank elnöke az ÁSZ által megküldött teljességi nyilatkozatot nem írta alá, annak tartalmát korlátozó kitétellel módosította.
A Bank 2010-ben 1839 M Ft beruházási kiadást számolt el, amelyből 1314 M Ft-ot az információ-technológia fejlesztésére fordított. A Bank szakmai feladatellátásához szükséges, elemzéseket támogató adattárház kialakítása 2003-tól az MNB kiemelt céljai között szerepelt, amellyel összefüggően a 2003-2010. évek kiadásai 1065 M Ft-ot tettek ki. A Bank 2010-ben stratégiát fogadott el az adattárház fejlesztésére, amely tartalmazta az egyes szakterületek igényeit, ugyanakkor nem vette számba a teljesség igényével az elemzési feladatokat, nem tartalmazta a Bank többi informatikai rendszerével való kapcsolatát és feladatmegosztását. Az elfogadott stratégia elsődlegesen a működés stabilizálására irányult, nem tartalmazta azonban az adattárház banki feladatellátásban betöltendő szerepének stratégiai szintű meghatározását, valamint a technológiai fejlesztési lehetőségek összehasonlító elemzését.
Az ÁSZ a beszerzési eljárások ellenőrzésekor a beruházások megvalósításához kapcsolódóan két esetben, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy esetben tárt fel jogsértést. Az egyik beruházással összefüggő beszerzési eljárása során a Bank a beszerzés becsült értékét nem a közbeszerzési törvény előírásának megfelelően állapította meg, egy másik eljárás során pedig nem kérte az ajánlattevőktől a kirívóan alacsony ár alátámasztását. Egy szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, határozott időtartamú szerződést közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosított a Bank.
Az MNB elszámolásai a központi költségvetéssel szabályozottak és szabályszerűek voltak, a Bank 2010. évi működésének eredménye 41,6 Mrd Ft veszteség volt, amelyre az eredménytartalék fedezetet biztosított, ezért a költségvetésnek 2011-ben térítési kötelezettsége nem keletkezett.
Javaslat a nemzetgazdasági miniszternek
A monetáris politika megvalósítása során vannak olyan a monetáris politika végrehajtásával és eszköztárának alkalmazásával összefüggő, a Bank eredményét befolyásoló döntések, amelyek nem a monetáris tanács, hanem az MNB elnöke hatáskörében születnek meg. Ezért javasoltuk a nemzetgazdasági miniszternek az MNB törvény felülvizsgálatát abból a szempontból, hogy a Bank veszteségét befolyásoló tényezők szabályozottsága teljes körű és egyértelmű előírásokat tartalmaz-e, valamint azt, hogy szükség esetén törvénymódosítást kezdeményezzen a testületi döntési jogkörök átruházhatóságának korlátozására, valamint a hatáskörgyakorlás kontrolljára.
Javaslatok az MNB elnökének
A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett öt pontban tettünk javaslatot az MNB elnökének. Javasoltuk, hogy újítsa meg az adattárház stratégiát annak érdekében, hogy a stratégia rögzítse az adattárház banki feladatellátásban betöltött jövőbeni szerepét, az elemzéseket támogató, adatvagyont kezelő többi informatikai rendszerrel való kapcsolatát és feladatmegosztását. Írja elő a projektek független és dokumentált minőségbiztosítását a megvalósítási kockázatok csökkentése, valamint a végrehajtáshoz kapcsolódó felelősségek egyértelmű elhatárolása érdekében. Biztosítsa a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés eredményes működését a szerződéskötéseknél, a beszerzési eljárások lebonyolításánál, valamint a teljesítmények igazolásánál. Biztosítsa a közbeszerzési törvény előírásainak maradéktalan betartását. Rendelje el, hogy a hatékonyságjavító projekt lezárását követően a projekt megvalósításával elért költségcsökkentéseket a banki szintű költségekre gyakorolt hatására, valamint a megvalósítás többletköltségeire is figyelemmel értékelje.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható. Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók.
-kt-
Főbb megállapítások
Az MNB 2010. évi működése, irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszerei az MNB törvény előírásainak megfeleltek. A Bank nem minden esetben tartotta be a közbeszerzésekről szóló törvény és a Bank belső szabályzatainak előírásait.
Az ÁSZ 2010-ben közzétett, az MNB 2009. évi gazdálkodásáról szóló jelentésében már javasolta az MNB elnökének, hogy a 2009-2011. évek hatékonyságjavító intézkedéseit a banki szintű összes költség alakulásának függvényében értékelje. A Bank annak ellenére, hogy az előző évi egyeztetések során az ÁSZ számítási módszerét elfogadta, a 2010. évi gazdálkodás értékelésekor azt nem alkalmazta. A Bank 2010. évi beszámolóiban a személyi jellegű ráfordításoknál a hatékonyságjavító intézkedések eredményeként a valós – banki szinten megvalósult –költségcsökkenésnél nagyobb megtakarítást mutatott ki. A 2010. évi személyi jellegű ráfordítások összege 654 M Ft-tal volt alacsonyabb az előző évinél, ugyanakkor a hatékonyságjavító intézkedéseitől független költségcsökkentési lehetőség (pl. adó- és járulékszabályok változása, az elnök keresetének törvényben szabályozott csökkentése) közel 800 M Ft volt. A Bank e lehetőségéhez mérten 146 M Ft-tal alacsonyabb költségcsökkenést ért el. Mindezek alapján a Bank hatékonyságjavító intézkedéseinek költségcsökkentő hatása a személyi jellegű ráfordításoknál nem mutatható ki, a Bank létszámmal és személyi jellegű ráfordításokkal való gazdálkodása nem felelt meg az MNB takarékossági célkitűzéseinek.
A Bank 2010-ben 12 783 M Ft, az előző évinél 945 M Ft-tal kevesebb működési költséget számolt el, amit az Éves jelentése vezetői összefoglalójában megtévesztő módon a hatékonyságjavító intézkedések eredményeként mutatott be.
A Bank munkavállalóinak havi bruttó átlagkeresete az előző évekhez viszonyítva minden évben nőtt, 2010-ben több mint háromszorosan haladta meg a nemzetgazdaságban foglalkoztatottakét. 2010-ben a Bank 4,7%-os bérfejlesztést hajtott végre, ami magasabb volt az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásánál és a Bank stratégiájában meghatározott bérpolitikai célkitűzésnél, valamint 1%-ponttal meghaladta a béremelést tervező kereskedelmi bankoknál tervezett átlagos mértéket is, amelyet a Bank maga határozott meg referencia piacként a bérfejlesztéseinél. A Bank elnöke az MNB törvény előírása szerinti kereset-csökkentést a törvényben szabályozottak körére alkalmazta, ami a törvény előírásának megfelelt. Az MNB 16 vezetőjének a keresete már 2010-ben is meghaladta az elnök MNB törvényben szabályozott 2011. évi keresetét, ami nem tükrözi a Bankon belüli hatásköri és felelősségi viszonyokat. A Bank a bérpolitikai célkitűzéseit a pénzügyi-gazdasági válság ellenére sem módosította, intézkedéseivel nem támogatta a kormányzati bérpolitikát és a Kormány takarékossági célkitűzéseinek megvalósulását.
Az MNB elnöke – a 24 fős kommunikációs szakterület mellett – egy fő kommunikációs tanácsadót alkalmaz havi 1,8 M Ft-ért, akinek munkavégzéséről, valós teljesítményéről a Bank értékelhető szakmai dokumentumot nem adott át. A Bank elnöke az ÁSZ által megküldött teljességi nyilatkozatot nem írta alá, annak tartalmát korlátozó kitétellel módosította.
A Bank 2010-ben 1839 M Ft beruházási kiadást számolt el, amelyből 1314 M Ft-ot az információ-technológia fejlesztésére fordított. A Bank szakmai feladatellátásához szükséges, elemzéseket támogató adattárház kialakítása 2003-tól az MNB kiemelt céljai között szerepelt, amellyel összefüggően a 2003-2010. évek kiadásai 1065 M Ft-ot tettek ki. A Bank 2010-ben stratégiát fogadott el az adattárház fejlesztésére, amely tartalmazta az egyes szakterületek igényeit, ugyanakkor nem vette számba a teljesség igényével az elemzési feladatokat, nem tartalmazta a Bank többi informatikai rendszerével való kapcsolatát és feladatmegosztását. Az elfogadott stratégia elsődlegesen a működés stabilizálására irányult, nem tartalmazta azonban az adattárház banki feladatellátásban betöltendő szerepének stratégiai szintű meghatározását, valamint a technológiai fejlesztési lehetőségek összehasonlító elemzését.
Az Állami Számvevőszék 2002 óta évente ellenőrzi az MNB gazdálkodását és az alapvető feladatai körébe nem tartozó tevékenységét
Az ÁSZ a beszerzési eljárások ellenőrzésekor a beruházások megvalósításához kapcsolódóan két esetben, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy esetben tárt fel jogsértést. Az egyik beruházással összefüggő beszerzési eljárása során a Bank a beszerzés becsült értékét nem a közbeszerzési törvény előírásának megfelelően állapította meg, egy másik eljárás során pedig nem kérte az ajánlattevőktől a kirívóan alacsony ár alátámasztását. Egy szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, határozott időtartamú szerződést közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosított a Bank.
Az MNB elszámolásai a központi költségvetéssel szabályozottak és szabályszerűek voltak, a Bank 2010. évi működésének eredménye 41,6 Mrd Ft veszteség volt, amelyre az eredménytartalék fedezetet biztosított, ezért a költségvetésnek 2011-ben térítési kötelezettsége nem keletkezett.
Javaslat a nemzetgazdasági miniszternek
A monetáris politika megvalósítása során vannak olyan a monetáris politika végrehajtásával és eszköztárának alkalmazásával összefüggő, a Bank eredményét befolyásoló döntések, amelyek nem a monetáris tanács, hanem az MNB elnöke hatáskörében születnek meg. Ezért javasoltuk a nemzetgazdasági miniszternek az MNB törvény felülvizsgálatát abból a szempontból, hogy a Bank veszteségét befolyásoló tényezők szabályozottsága teljes körű és egyértelmű előírásokat tartalmaz-e, valamint azt, hogy szükség esetén törvénymódosítást kezdeményezzen a testületi döntési jogkörök átruházhatóságának korlátozására, valamint a hatáskörgyakorlás kontrolljára.
Javaslatok az MNB elnökének
A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett öt pontban tettünk javaslatot az MNB elnökének. Javasoltuk, hogy újítsa meg az adattárház stratégiát annak érdekében, hogy a stratégia rögzítse az adattárház banki feladatellátásban betöltött jövőbeni szerepét, az elemzéseket támogató, adatvagyont kezelő többi informatikai rendszerrel való kapcsolatát és feladatmegosztását. Írja elő a projektek független és dokumentált minőségbiztosítását a megvalósítási kockázatok csökkentése, valamint a végrehajtáshoz kapcsolódó felelősségek egyértelmű elhatárolása érdekében. Biztosítsa a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés eredményes működését a szerződéskötéseknél, a beszerzési eljárások lebonyolításánál, valamint a teljesítmények igazolásánál. Biztosítsa a közbeszerzési törvény előírásainak maradéktalan betartását. Rendelje el, hogy a hatékonyságjavító projekt lezárását követően a projekt megvalósításával elért költségcsökkentéseket a banki szintű költségekre gyakorolt hatására, valamint a megvalósítás többletköltségeire is figyelemmel értékelje.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható. Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók.
-kt-
