Alapvető kérdésekben változhat az egyházügyi törvény
2011. July 12. 00:20
Tizennégy egyház és vallásfelekezet elismerését javasolja az Országgyűlésnek a parlament alkotmányügyi bizottsága, az eredeti, kereszténydemokrata képviselők által beterjesztett indítvánnyal szemben azonban a többi vallási közösséget nem nevesítenék és nem kategorizálnák. Az utóbbiak nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett a Ház dönthet, kétharmados többséggel.
Az egyházügyi törvényhez hétfő este benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatot a bizottsági ülésen Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ismertette, majd a testület úgy döntött, hogy a Ház elé terjeszti.
A Fidesz frakcióülését követően Lázár János bejelentette, hogy a lelkiismereti és vallásszabadsággal kapcsolatos törvényjavaslat változni fog. Szólt arról is, hogy a tervek szerint az Országgyűlés döntené el, melyik szervezet számítson egyháznak és melyik nem.
Lázár János elmondta: a lelkiismereti és vallásszabadsággal kapcsolatos törvényjavaslat széles társadalmi egyeztetést követően került a frakció elé. A politikus beszámolt arról is, hogy a törvényjavaslat ügyében további egyeztetések várhatóak. Az eddig megismert törvényjavaslat érdemben változni fog - tette hozzá. A javaslat azt tartalmazza, hogy Ausztriához hasonlóan a Parlament döntsön arról, hogy mi számít egyháznak. Ugyanúgy, ahogy a nemzeti kisebbségek esetében a Parlament dönti el, hogy kik számítanak nemzeti kisebbségnek, úgy a jövőre nézve a mindenkori Országgyűlés kétharmados szavazatával lehessen egyházi státuszt szerezni. Ne zárjuk le ezt a listát, hogy a következő időszakban bármely szervezet kérhesse az egyházzá nyilvánítást - fogalmazott a politikus. A törvényjavaslat nem fogja érinteni a szabad vallásgyakorlás lehetőségét, hiszen vallási felekezetek és közösségek működésére lesz lehetőség. Hogy egyházként ki működhet, abban az Országgyűlésnek kell állást foglalnia - fűzte hozzá. Lázár János aláhúzta: a történelmi egyházak mellett meg fogják kapni az egyházi státuszt azok, melyek az elmúlt húsz évben nagyon komoly társadalmi támogatást tudtak szerezni, mint például a baptisták és a Hit Gyülekezete - fűzte hozzá.
Az indítvány szerint az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.
Az utóbbi az egyetlen, amely az eredetileg kereszténydemokrata képviselők által jegyzett törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között. (T.A)
Forrás: Fidesz.hu
A Fidesz frakcióülését követően Lázár János bejelentette, hogy a lelkiismereti és vallásszabadsággal kapcsolatos törvényjavaslat változni fog. Szólt arról is, hogy a tervek szerint az Országgyűlés döntené el, melyik szervezet számítson egyháznak és melyik nem.
Lázár János elmondta: a lelkiismereti és vallásszabadsággal kapcsolatos törvényjavaslat széles társadalmi egyeztetést követően került a frakció elé. A politikus beszámolt arról is, hogy a törvényjavaslat ügyében további egyeztetések várhatóak. Az eddig megismert törvényjavaslat érdemben változni fog - tette hozzá. A javaslat azt tartalmazza, hogy Ausztriához hasonlóan a Parlament döntsön arról, hogy mi számít egyháznak. Ugyanúgy, ahogy a nemzeti kisebbségek esetében a Parlament dönti el, hogy kik számítanak nemzeti kisebbségnek, úgy a jövőre nézve a mindenkori Országgyűlés kétharmados szavazatával lehessen egyházi státuszt szerezni. Ne zárjuk le ezt a listát, hogy a következő időszakban bármely szervezet kérhesse az egyházzá nyilvánítást - fogalmazott a politikus. A törvényjavaslat nem fogja érinteni a szabad vallásgyakorlás lehetőségét, hiszen vallási felekezetek és közösségek működésére lesz lehetőség. Hogy egyházként ki működhet, abban az Országgyűlésnek kell állást foglalnia - fűzte hozzá. Lázár János aláhúzta: a történelmi egyházak mellett meg fogják kapni az egyházi státuszt azok, melyek az elmúlt húsz évben nagyon komoly társadalmi támogatást tudtak szerezni, mint például a baptisták és a Hit Gyülekezete - fűzte hozzá.
Az indítvány szerint az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.
Az utóbbi az egyetlen, amely az eredetileg kereszténydemokrata képviselők által jegyzett törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között. (T.A)
Forrás: Fidesz.hu
