A vállalkozásoknak is tud segítséget nyújtani a CIG
2009. December 01. 19:37
2008. május 26-án kezdte meg a magyarországi tevékenységét a CIG Közép-európai Biztosító Zrt, mely az egyetlen olyan életbiztosító, ami döntően hazai magánszemélyek tulajdonában van. A felügyelő bizottság elnöke Járai Zsigmond, korábbi jegybank elnök, a társaság elnök-vezérigazgatója Horváth Béla, aki 2010. január 1-től az Igazgatóság elnöki tisztségét tölti be, az új vezérigazgató Gaál Csaba jelenlegi termékfejlesztési igazgató, igazgatósági tag lesz.
Köztudott, hogy hazánkban az egyik legmagasabb az élőmunkát terhelő közterhek szintje. A 2009 közepétől életbe lépett változások – a személyi jövedelemadó alsó sávhatárának emelése és a minimálbér kétszereséig a munkáltatói közterhel 5 százalékpontos csökkentése – ugyan javítják a helyzetet, de érdemi változás sem ezen intézkedésektől, sem a 2010-től életbe lépő új szabályoktól nem várható. Így továbbra is azok viselik a közterheket, akik dolgoznak, illetve akik munkavállalókat foglalkoztatnak. Ezt megerősíti, hogy 2010-től ugyan 5 millió forintra nő a 2009 júliusától 1,9 millió forintra emelt alsó személyi jövedelemadó sávhatár, valamint csökkennek a személyi jövedelemadó kulcsok, de az Alkománybíróságnál is megtámadott „szuperbruttósítás” intézménye gyakorlatilag nem változtat a helyzeten 2010-re.
Gaál Csaba, a CIG Pannónia életbiztosító Zrt. leendő vezérigazgatója
A vállalkozkásoknál is hasonló a helyzet: megszűnik a 4%-os különadó, ám a jelenleg 16%-os társasági adó 19%-ra nő, így a helyzet gyakorlatilag változatlan marad. A béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos jövő évi adóváltozások is meghatározóak, melyek kapcsán az érdekképviseletek hatékonyan lobbiztak a kormánynál, így az az eredeti elképzeléseinek jelentős részét feladni kényszerült. 2010-től mégis csak az internet hozzáférés támogatása marad egyedül adómentes cafetéria elem, míg a többi juttatási forma után akár 95,5%-os közterhet is kell fizetni.
Ilyen piaci körülmények között a vállalkozás működési kockázatainak hatékony segíthet egy életbiztosító társaság. A munkavállalót – akár alkalmazottat, akár menedzsert – érő baleset, illetve betegség jelentős többlet kiadásokat jelenthet a vállalkozás számára (pl.a pótlással járó többletköltség, a táppénzzel járó kiadások). Egy kis-, vagy közepes vállalkozás tulajdonosi körében történt tragédia is bizonytalanná teheti a vállalkozás életetét. Itt a többi tulajdonos számára teremthet kellő anyagi fedezetet például a vállalkozás változatlan üzletmenetben működtetéséhez.
Járai Zsigmond, a CIG Pannónia életbiztosító Zrt. Felügyelőbizottságának elnöke
A fentieken túl az életbiztosítás hatékony eleme lehet egy vállalati béren kívüli juttatási rendszernek(VBKJ) is, amely az élőmunkát terhelő közterhek fent bemutatott változása miatt különösen lényeges lehet.
Mivel a munkáltató számára a befizetés adómentes is lehet, a biztosítási díj megfizetésekor sem a befizető vállalkozásnak, sem a munkavállalónak sem kell semmilyen adót, illetve járulékot fizetnie, akinek a nevére szól a szerződés. A cafeteria rendszerek kapcsán, érdemes még tudni, hogy az életbiztosítások tekintetében a munkaadók teljesen szabadon differenciálhatnak a munkavállalóik között: mind a juttatásban részesülők köre, mind a juttatás mértéke tekintetében.
A pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban tapasztalható folyamatok ismeretében érdemes kiemelni, hogy az életbiztosítás a Cég, mint Ügyfél számára is rendkívül előnyös lehet, ugyanis a korábbi években megtermelt eredményből olyan tartalékot lehet képezni az életbiztosításban, amely szükség esetén bármikor hozzáférhető, ugyanakkor az életbiztosításhoz választható befektetési eszközalapokban, akár teljesen biztonságos, úgynevezett tőke-, illetve hozamvédett eszközalapokban a pénz folyamatosan dolgozik.
Belföldi hírek - www.belfoldihirek.com
-ba-
