A többség önmagában sosem lehet elegendő
2009. September 12. 11:39
A Konrad Adenauer Alapítvány által rendezett budapesti konferencián, amelyet a határnyitás 20. évfordulójának alkalmából tartottak felszólalt Orbán Viktor is, aki elmondta, hogy a többség bármilyen szilárd alapja is a demokráciának, önmagában sohasem lehet elegendő.
A Fidesz elnöke elmondta: Kelet-Közép-Európában a szabadság, a jog és a jó összetartozására akarják építeni egész Európa jövőjét. Ha a többséget erre használják, akkor megérdemlik azt, ha nem, akkor azt érdemlik, hogy elveszítsék.
A pártelnök aláhúzta, hogy a húsz évvel ezelőtt történteknek még megvan az érvényessége és üzenete a mai élet számára. Örömét fejezte ki, hogy beszéde előtt elhangzott - a konferencián ugyancsak résztvevő - Németh Miklós sokszor idézett mondata. Vannak, akik szerint, a magyaroknak 1989-es szerepvállalásukért cserébe, kellett volna valamit kérni. Németh Miklós azonban úgy fogalmazott: "mi nem kereskedünk emberekkel".
Orbán Viktor elmondta, a magyar-német kapcsolat lényege megérteni és szívesen fogadni, amely azonban nem olyan természetes, mint első hallásra tűnik, mert Európában ma nem könnyű megértetni magunkat. Kelet- és Nyugat-Európának ugyanis, eltérő a történelmi tapasztalata. A két nép között 1949 után is kölcsönös szimpátiáról lehet beszélni, különösen a szó eredeti jelentésében. Összeköt bennünket, hogy Németországnak negyede, Magyarországnak pedig egész területe Szovjet megszállás alá került, és ugyanúgy szenvedetek a nemzetközi szocializmus borzalmaitól. Ezek a közös tapasztalatok alapot adnak arra, hogy megértsük, és szívesen lássuk egymást. Hozzáfűzte, több mint 1000 éves közös sorsunk van a németekkel, számos jó és rossz szövetséget kötöttünk, de 1989-ben jó szövetség született. A neheze mégis, a kommunizmus bukása után kezdődik. Akkor, amikor a szabadságot közjóvá kell alakítani.
Ismét aláhúzta, egy diktatúra soha és semmilyen vonatkozásban nem lehet jobb az emberi közösség számára, mint a szabadságra épülő demokrácia rendje. Ha mégis ez látszatna, az azt jelenti, hogy a demokratikus politikusok rosszul végzik a munkájukat. Ma újra ott tartunk, hogy vannak, akik politikájukat a szocializmus iránti nosztalgiára próbálják építeni. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, "aki a farkast mentegeti, elárulja a bárányokat", azaz akik a korábbi időket megszépítik, azok rosszat akarnak Németországnak, egész Európának. A magyarok pontosan tudják, hogy a szocializmus mit csinált az emberrel, az emberből, ezért mindent meg fog tenni, hogy ennek a rendszernek a képviselői és utódai ne gyakorolhassanak hatalmat.
A Fidesz elnöke eloszlatott két tévhitet is. Egyrészt, azt, miszerint hazánkban nem volt tömegmozgalom, amely a politikai változásokat akarta volna kikényszeríteni. Orbán Viktor a nyolcvanas évek végéről négy nagy tömegmegmozdulást is megemlített, amely azt támasztja alá, hogy a magyar népnek volt része abban, ami történt és vannak érdemei, hogy békésen és gyorsan zajlott le a rendszerváltás.
A másik tévhit, hogy a világpolitika önmagában eldöntötte, hogy Kelet- és Közép-Európában demokratikus államok jöjjenek létre. Amennyiben ez igaz lenne, akkor a fennálló diktatórikus rendszer konzerválódhatott volna, legfeljebb Szovjet befolyás nélkül. Azonban a magyarok nem egyszerűen szabadságot akartak, hanem demokráciát. Ezért, volt jelentősége a népakaratnak.
Orbán Viktor úgy látja, a rendszerváltozás lelki és erkölcsi értelemben 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésével kezdődött. Mint fogalmazott, "mint egy villám fényénél egy pillanatra világossá vált, hogy mi a múlt, a jelen és a jövő". Németországban is átéltek ilyen pillanatokat 20 évvel ezelőtt, amely megtisztította és átformálta őket. Úgy látja, egy új rend építése nem valósulhat meg a katartikus pillanatok megragadása nélkül.
Beszédének zárszavában a Fidesz elnöke hangsúlyozta, bízik abban, hogy németek és magyarok a következő 20 évben is sok jó szövetséget fognak kötni, hogy a szabadság, a jog és a jó összetartozzon Európában.
(Forrás: fidesz.hu)
Belföldi hírek - www.belfoldihirek.com
-ba-
A pártelnök aláhúzta, hogy a húsz évvel ezelőtt történteknek még megvan az érvényessége és üzenete a mai élet számára. Örömét fejezte ki, hogy beszéde előtt elhangzott - a konferencián ugyancsak résztvevő - Németh Miklós sokszor idézett mondata. Vannak, akik szerint, a magyaroknak 1989-es szerepvállalásukért cserébe, kellett volna valamit kérni. Németh Miklós azonban úgy fogalmazott: "mi nem kereskedünk emberekkel".
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke
Orbán Viktor elmondta, a magyar-német kapcsolat lényege megérteni és szívesen fogadni, amely azonban nem olyan természetes, mint első hallásra tűnik, mert Európában ma nem könnyű megértetni magunkat. Kelet- és Nyugat-Európának ugyanis, eltérő a történelmi tapasztalata. A két nép között 1949 után is kölcsönös szimpátiáról lehet beszélni, különösen a szó eredeti jelentésében. Összeköt bennünket, hogy Németországnak negyede, Magyarországnak pedig egész területe Szovjet megszállás alá került, és ugyanúgy szenvedetek a nemzetközi szocializmus borzalmaitól. Ezek a közös tapasztalatok alapot adnak arra, hogy megértsük, és szívesen lássuk egymást. Hozzáfűzte, több mint 1000 éves közös sorsunk van a németekkel, számos jó és rossz szövetséget kötöttünk, de 1989-ben jó szövetség született. A neheze mégis, a kommunizmus bukása után kezdődik. Akkor, amikor a szabadságot közjóvá kell alakítani.
Ismét aláhúzta, egy diktatúra soha és semmilyen vonatkozásban nem lehet jobb az emberi közösség számára, mint a szabadságra épülő demokrácia rendje. Ha mégis ez látszatna, az azt jelenti, hogy a demokratikus politikusok rosszul végzik a munkájukat. Ma újra ott tartunk, hogy vannak, akik politikájukat a szocializmus iránti nosztalgiára próbálják építeni. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, "aki a farkast mentegeti, elárulja a bárányokat", azaz akik a korábbi időket megszépítik, azok rosszat akarnak Németországnak, egész Európának. A magyarok pontosan tudják, hogy a szocializmus mit csinált az emberrel, az emberből, ezért mindent meg fog tenni, hogy ennek a rendszernek a képviselői és utódai ne gyakorolhassanak hatalmat.
A Fidesz elnöke eloszlatott két tévhitet is. Egyrészt, azt, miszerint hazánkban nem volt tömegmozgalom, amely a politikai változásokat akarta volna kikényszeríteni. Orbán Viktor a nyolcvanas évek végéről négy nagy tömegmegmozdulást is megemlített, amely azt támasztja alá, hogy a magyar népnek volt része abban, ami történt és vannak érdemei, hogy békésen és gyorsan zajlott le a rendszerváltás.
Orbán Viktor a konferencia résztvevőivel beszélget
A másik tévhit, hogy a világpolitika önmagában eldöntötte, hogy Kelet- és Közép-Európában demokratikus államok jöjjenek létre. Amennyiben ez igaz lenne, akkor a fennálló diktatórikus rendszer konzerválódhatott volna, legfeljebb Szovjet befolyás nélkül. Azonban a magyarok nem egyszerűen szabadságot akartak, hanem demokráciát. Ezért, volt jelentősége a népakaratnak.
Orbán Viktor úgy látja, a rendszerváltozás lelki és erkölcsi értelemben 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésével kezdődött. Mint fogalmazott, "mint egy villám fényénél egy pillanatra világossá vált, hogy mi a múlt, a jelen és a jövő". Németországban is átéltek ilyen pillanatokat 20 évvel ezelőtt, amely megtisztította és átformálta őket. Úgy látja, egy új rend építése nem valósulhat meg a katartikus pillanatok megragadása nélkül.
Beszédének zárszavában a Fidesz elnöke hangsúlyozta, bízik abban, hogy németek és magyarok a következő 20 évben is sok jó szövetséget fognak kötni, hogy a szabadság, a jog és a jó összetartozzon Európában.
(Forrás: fidesz.hu)
Belföldi hírek - www.belfoldihirek.com
-ba-
