A miniszterelnök Debrecenben
2009. July 28. 21:18
Többek közt szóba került az uniós források felhasználása, az önkormányzati gazdálkodás, a helyi közösségi közlekedés átszervezésének kérdése, valamint az Európai Neutronkutató Központ (ESS) megvalósításával kapcsolatos magyar pályázat helyzete.
Mint azt Bajnai Gordon a megbeszélést követő sajtótájékoztatón elmondta, egy új, nagy, munkahelyteremtő beruházás megvalósulásának bejelentése érdekében érkezett Debrecenbe. Az IT Services Hungary Kft. jóvoltából ugyanis távlatosan összesen 1300 álláshellyel bővül a munkahelykínálat Debrecenben. Kósa Lajossal emellett jó néhány más kérdést is áttekintettek. Ezek közül is a legfontosabb az volt, hogy a 2010-es válságköltségvetés kapcsán az önkormányzatok is kénytelen meghúzni a nadrágszíjat és takarékoskodni. Az merült föl – s a miniszterelnök úgy látja, ebben egyetértés van közte és Kósa Lajos között –, hogy nem fűnyíróelv alapján, nem kaszabolva kell a kiadásokat csökkenteni, hanem meg kell nézni, hogy hol vannak tartalékok a rendszerben. Például hol vannak olyan feladatok, olyan kötelezettségek, bürokratikus terhek, melyek az önkormányzatokat fölöslegesen terhelik. Ennek kapcsán is látnak lehetőséget jelentős megtakarításokra. Ezeket a kormány át fogja tekinteni, s ezek kapcsán minden javaslatra nyitott.
Beszéltek a közösségi közlekedés átalakításához kapcsolódó kormányzati szándékokról is. Ezen a téren Debrecennek hasznos tapasztalatai vannak, s lehetnek olyan kérdések, melyekről egyeztetni tud a kormányzat a várossal. A helyi és regionális közösségi közlekedési feladatok jobb összehangolása ésszerűbb, hatékonyabb szolgáltatást, s ami nagyon fontos, az adófizetőknek kisebb költséget jelentő közösségi közlekedést tesz lehetővé a tapasztalatok felhasználásával.
Áttekintették Debrecen szereplését az európai uniós fejlesztésekben is. Debrecen városa a második legsikeresebb pályázó az Új Magyarország Fejlesztési Terv eddig megítélt forrásai tekintetében, az első Nemzeti Fejlesztési Terv során pedig a legsikeresebb pályázó volt a regionális szerepű nagyvárosok között. Alapvetően tehát itt jó irányba mennek a dolgok: soha nem látott mennyiségű fejlesztési forrás áramlik a városba, a térségbe uniós és kormányzati segítséggel.
Végül a miniszterelnök és a polgármester beszélt egy nagyon fontos konkrét, tervezett beruházásról, az Európai Neutronkutató Központ (ESS) megvalósításának lehetőségéről. A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország még versenyben van, mivel a spanyolok – úgy tűnik – visszaléptek, így Svédország és Magyarország fut versenyt ezért a beruházásért. A magyar kormány minden erejével támogatja a debreceni pályázatot, hiszen egy országos jelentőségű beruházás elnyerésének lehetőségéről van szó. Külön kormánybiztost neveztek ki a téma kapcsán, s amikor a verseny élesedett, a kormány – mint Bajnai Gordon fogalmazott – mélyebben is a zsebébe nyúlt. Most már arra van szükség, hogy végre eldőljön a verseny, eldőljön, hol lesz a beruházás, s ki hogyan részesedik ennek jövőbeni hasznából. A pályázat sikeréhez a kormány minen segítséget megad.
A szót átvéve Kósa Lajos szintén az ESS témájával folytatta. Mint elmondta, a svédországi Lund és Debrecen maradt versenyben. Bár számos nemzetközi sajtóhír arra mutatott, mintha a svédek lennének előnyben, de az ESS helyszínének kiválasztása kapcsán még nem született döntés, sőt, úgy tűnik, hogy Magyarország és Debrecen mozgástere kicsit még bővült is az ESS-ért való versenyfutásban. Az Európai Unió 2009. június 30-ával lezárult cseh elnöksége idején nem született döntés, így újra kell gondolni a feladatokat. A jelenlegi svéd uniós elnökség időszaka pedig sajátos ízt ad annak, hogy éppen Svédország az egyik pályázó. Kósa Lajos elmondta, hogy a miniszterelnökkel áttekintették, milyen lehetőségek vannak Magyarország, illetve Debrecen pozícióinak erősítésére ebben a versenyben, s természetesen szeretnénk sikeresek lenni. A svédek több pénzt tudnak áldozni a beruházásra, mi viszont a teljes költségvetést tekintve 300 millió euróval olcsóbban tudnánk a kivitelezést megvalósítani. A kormány és Debrecen intenzíven lobbizik azért, hogy a pályázat sikerét kivívjuk.
A közösségi közlekedés vonatkozásában arról esett szó, hogy Debrecen sajátos úton jár, hiszen saját kezébe vette a buszközlekedés lebonyolítását. Kósa Lajos a megbeszélés során azt említette meg a miniszterelnöknek, hogy ebben a helyzetben meg lehetne vizsgálni azt a lehetőséget, hogy Debrecen városa és az állam közös vállalatba vonja össze közösségi közlekedési erőit, s esetleg így fejlessze a közösségi közlekedésnek ezt a területét. Európában igen gyakori az ilyesfajta megoldás. Magyarországon ez mindenképpen úttörő próbálkozás lenne, mert nálunk nincs olyan helyi közösségi közlekedési cég, melyben az önkormányzat és az állam is tulajdonos. Ez év novemberére ki lehetne dolgozni az ezzel kapcsolatos elképzeléseket.
A hazai önkormányzatokat érintő tervezett 120 milliárdos költségvetési elvonás kapcsán a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen Kósa Lajos a Megyei Jogú Városok Szövetségének álláspontjaként fejtette ki, hogy önmagában ez az elvonás – ha valamilyen ellentételezés nem történik – az önkormányzatokat egészen biztosan megroppantja, így elfogadhatatlan. Ha az elvonás mellett a kormány úgy döntene, hogy a jelenleg törvény által megszabott egyes feladatokat mégsem az önkormányzatoknak kell ellátniuk, akkor az javítana a helyzeten. Botka Lászlóval, Szeged szocialista polgármesterével – aki a Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnöke – együtt Kósa Lajos beterjesztett egy tíz pontból álló törvénymódosító javaslatot, ami a Parlament előtt nem volt sikeres: az önkormányzati költség- és feladatcsökkentő javaslatokat az Országgyűlés sajnos rosszul fogadta. Ez évig például nem volt kötelező az önkormányzati beruházások esetében a kiviteli tervek felülvizsgálata, s ez a kiviteli tervek bekerülési költségének körülbelül 40 százaléka. Ez pluszköltség, s a polgármesterek azt javasolták, hogy ezt szüntessék meg. A miniszterelnök szerint ezzel a kérdéssel – valamint például a kisajátítási szabályokkal, az oktatási törvény változásaival, s szociális témákkal – ősszel újra foglalkozzanak a Parlamentben. Ha a javaslatok kapcsán sikerül megegyezésre jutni, akkor biztosan lehet csökkenteni az önkormányzatok terhein.
Debrecen város sikeres fejlesztési munkájában igen nagy része van a Debreceni Egyetemnek – emelte ki Kósa Lajos. A polgármester szerint ugyanakkor a régészeti feltárások jelenlegi rendszere jelentősen lassítja, hátráltatja a fejlesztéseket. Sokszor olyan indokolatlan költségeket igényelnek, melyek jobb szabályozással elkerülhetőek lennének. A miniszterelnök szerint ezzel a kérdéssel is lehetne foglalkozni a Parlament őszi ülésszakán.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy ki kezdeményezte a miniszterelnök és a polgármester találkozóját, Bajnai Gordon elmondta: egyetemista koruk óta ismerik egymást, rendszeresen beszélgetnek az utóbbi három évben, s nem mindig a kamerák előtt. „Én azt gondolom, hogy egy normális országban az a helyes, ha az ország egyik vezető városának polgármestere és az ország vezető tisztségviselői – például a miniszterelnöke – rendszeresen beszélgetnek egymással. Ez nem pártpolitikai kérdés, nem azon múlik, hogy valaki milyen párthoz tartozik. Azon múlik, hogyan tudunk konkrét ügyeket a város polgárai, az ország polgárai érdekében megoldani. Erről szólt ez a találkozó is. Nagyon fontos, nagyon praktikus, az emberek életét lényegesen befolyásoló kérdésekről beszéltünk. Ennek van értelme, nem politikai deklarációknak. Én ezt a fajta célszerű, józan észen alapuló megközelítést szeretném minél inkább képviselni Magyarországon egy válságkezelő kormány miniszterelnökeként” – mondta Bajnai Gordon.
Kósa Lajos ehhez azt tette hozzá, hogy a Miniszterelnöki Hivatal munkatársai megkeresték a városházát azzal, hogy ha a miniszterelnök úr az új beruházás átadására érkezik, a polgármester tudja-e fogadni. „Debrecen polgármesterének hivatala a mindenkori magyar miniszterelnök vagy a kormány tagjai előtt mindig nyitva van, függetlenül attól, hogy van-e vitánk egymással vagy nincs. Mikor Orbán Viktor miniszterelnökként tartott Nyíregyházán választási nagygyűlést, akkor Csabai Lászlóné, a város szocilista polgármestere őt is meghívta egy kávéra. S ezt én is fenntartom: ha Bajnai úr Debrecenben jár, egy kávéra és egy rövid vagy hosszú megbeszélésre mindig szívesen látom” – erősítette meg Kósa Lajos.
A továbbiakban az újságírók a hazai terrorfenyegetettséggel, illetve annak kapcsán Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter minapi kijelentésére vonatkozó kérdést tettek fel. A miniszterelnök azt tartotta lényegesnek elmondani erről, hogy mindannyiunknak el kell gondolkodni azon, mi vezethetett oda, hogy Magyarországon politikai alapon működő terrorszervezet jött létre, s mit tudunk tenni azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. Az igazságügyi minisztériumtól tájékoztatást kért a konkrét kijelentés körülményeiről, de nem hiszi, hogy a miniszter tevékenységét ennek a kijelentésnek az alapján kellene megítélni.
A sajtótájékoztatót követően a miniszterelnök és a polgármester az IT Services Hungary Kft. új debreceni irodakomplexumának ünnepélyes átadásán vett részt.
(Forrás: debrecen.hu)
-kt-
Mint azt Bajnai Gordon a megbeszélést követő sajtótájékoztatón elmondta, egy új, nagy, munkahelyteremtő beruházás megvalósulásának bejelentése érdekében érkezett Debrecenbe. Az IT Services Hungary Kft. jóvoltából ugyanis távlatosan összesen 1300 álláshellyel bővül a munkahelykínálat Debrecenben. Kósa Lajossal emellett jó néhány más kérdést is áttekintettek. Ezek közül is a legfontosabb az volt, hogy a 2010-es válságköltségvetés kapcsán az önkormányzatok is kénytelen meghúzni a nadrágszíjat és takarékoskodni. Az merült föl – s a miniszterelnök úgy látja, ebben egyetértés van közte és Kósa Lajos között –, hogy nem fűnyíróelv alapján, nem kaszabolva kell a kiadásokat csökkenteni, hanem meg kell nézni, hogy hol vannak tartalékok a rendszerben. Például hol vannak olyan feladatok, olyan kötelezettségek, bürokratikus terhek, melyek az önkormányzatokat fölöslegesen terhelik. Ennek kapcsán is látnak lehetőséget jelentős megtakarításokra. Ezeket a kormány át fogja tekinteni, s ezek kapcsán minden javaslatra nyitott.
Beszéltek a közösségi közlekedés átalakításához kapcsolódó kormányzati szándékokról is. Ezen a téren Debrecennek hasznos tapasztalatai vannak, s lehetnek olyan kérdések, melyekről egyeztetni tud a kormányzat a várossal. A helyi és regionális közösségi közlekedési feladatok jobb összehangolása ésszerűbb, hatékonyabb szolgáltatást, s ami nagyon fontos, az adófizetőknek kisebb költséget jelentő közösségi közlekedést tesz lehetővé a tapasztalatok felhasználásával.
Áttekintették Debrecen szereplését az európai uniós fejlesztésekben is. Debrecen városa a második legsikeresebb pályázó az Új Magyarország Fejlesztési Terv eddig megítélt forrásai tekintetében, az első Nemzeti Fejlesztési Terv során pedig a legsikeresebb pályázó volt a regionális szerepű nagyvárosok között. Alapvetően tehát itt jó irányba mennek a dolgok: soha nem látott mennyiségű fejlesztési forrás áramlik a városba, a térségbe uniós és kormányzati segítséggel.
Végül a miniszterelnök és a polgármester beszélt egy nagyon fontos konkrét, tervezett beruházásról, az Európai Neutronkutató Központ (ESS) megvalósításának lehetőségéről. A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország még versenyben van, mivel a spanyolok – úgy tűnik – visszaléptek, így Svédország és Magyarország fut versenyt ezért a beruházásért. A magyar kormány minden erejével támogatja a debreceni pályázatot, hiszen egy országos jelentőségű beruházás elnyerésének lehetőségéről van szó. Külön kormánybiztost neveztek ki a téma kapcsán, s amikor a verseny élesedett, a kormány – mint Bajnai Gordon fogalmazott – mélyebben is a zsebébe nyúlt. Most már arra van szükség, hogy végre eldőljön a verseny, eldőljön, hol lesz a beruházás, s ki hogyan részesedik ennek jövőbeni hasznából. A pályázat sikeréhez a kormány minen segítséget megad.
A szót átvéve Kósa Lajos szintén az ESS témájával folytatta. Mint elmondta, a svédországi Lund és Debrecen maradt versenyben. Bár számos nemzetközi sajtóhír arra mutatott, mintha a svédek lennének előnyben, de az ESS helyszínének kiválasztása kapcsán még nem született döntés, sőt, úgy tűnik, hogy Magyarország és Debrecen mozgástere kicsit még bővült is az ESS-ért való versenyfutásban. Az Európai Unió 2009. június 30-ával lezárult cseh elnöksége idején nem született döntés, így újra kell gondolni a feladatokat. A jelenlegi svéd uniós elnökség időszaka pedig sajátos ízt ad annak, hogy éppen Svédország az egyik pályázó. Kósa Lajos elmondta, hogy a miniszterelnökkel áttekintették, milyen lehetőségek vannak Magyarország, illetve Debrecen pozícióinak erősítésére ebben a versenyben, s természetesen szeretnénk sikeresek lenni. A svédek több pénzt tudnak áldozni a beruházásra, mi viszont a teljes költségvetést tekintve 300 millió euróval olcsóbban tudnánk a kivitelezést megvalósítani. A kormány és Debrecen intenzíven lobbizik azért, hogy a pályázat sikerét kivívjuk.
A közösségi közlekedés vonatkozásában arról esett szó, hogy Debrecen sajátos úton jár, hiszen saját kezébe vette a buszközlekedés lebonyolítását. Kósa Lajos a megbeszélés során azt említette meg a miniszterelnöknek, hogy ebben a helyzetben meg lehetne vizsgálni azt a lehetőséget, hogy Debrecen városa és az állam közös vállalatba vonja össze közösségi közlekedési erőit, s esetleg így fejlessze a közösségi közlekedésnek ezt a területét. Európában igen gyakori az ilyesfajta megoldás. Magyarországon ez mindenképpen úttörő próbálkozás lenne, mert nálunk nincs olyan helyi közösségi közlekedési cég, melyben az önkormányzat és az állam is tulajdonos. Ez év novemberére ki lehetne dolgozni az ezzel kapcsolatos elképzeléseket.
A hazai önkormányzatokat érintő tervezett 120 milliárdos költségvetési elvonás kapcsán a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen Kósa Lajos a Megyei Jogú Városok Szövetségének álláspontjaként fejtette ki, hogy önmagában ez az elvonás – ha valamilyen ellentételezés nem történik – az önkormányzatokat egészen biztosan megroppantja, így elfogadhatatlan. Ha az elvonás mellett a kormány úgy döntene, hogy a jelenleg törvény által megszabott egyes feladatokat mégsem az önkormányzatoknak kell ellátniuk, akkor az javítana a helyzeten. Botka Lászlóval, Szeged szocialista polgármesterével – aki a Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnöke – együtt Kósa Lajos beterjesztett egy tíz pontból álló törvénymódosító javaslatot, ami a Parlament előtt nem volt sikeres: az önkormányzati költség- és feladatcsökkentő javaslatokat az Országgyűlés sajnos rosszul fogadta. Ez évig például nem volt kötelező az önkormányzati beruházások esetében a kiviteli tervek felülvizsgálata, s ez a kiviteli tervek bekerülési költségének körülbelül 40 százaléka. Ez pluszköltség, s a polgármesterek azt javasolták, hogy ezt szüntessék meg. A miniszterelnök szerint ezzel a kérdéssel – valamint például a kisajátítási szabályokkal, az oktatási törvény változásaival, s szociális témákkal – ősszel újra foglalkozzanak a Parlamentben. Ha a javaslatok kapcsán sikerül megegyezésre jutni, akkor biztosan lehet csökkenteni az önkormányzatok terhein.
Debrecen város sikeres fejlesztési munkájában igen nagy része van a Debreceni Egyetemnek – emelte ki Kósa Lajos. A polgármester szerint ugyanakkor a régészeti feltárások jelenlegi rendszere jelentősen lassítja, hátráltatja a fejlesztéseket. Sokszor olyan indokolatlan költségeket igényelnek, melyek jobb szabályozással elkerülhetőek lennének. A miniszterelnök szerint ezzel a kérdéssel is lehetne foglalkozni a Parlament őszi ülésszakán.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy ki kezdeményezte a miniszterelnök és a polgármester találkozóját, Bajnai Gordon elmondta: egyetemista koruk óta ismerik egymást, rendszeresen beszélgetnek az utóbbi három évben, s nem mindig a kamerák előtt. „Én azt gondolom, hogy egy normális országban az a helyes, ha az ország egyik vezető városának polgármestere és az ország vezető tisztségviselői – például a miniszterelnöke – rendszeresen beszélgetnek egymással. Ez nem pártpolitikai kérdés, nem azon múlik, hogy valaki milyen párthoz tartozik. Azon múlik, hogyan tudunk konkrét ügyeket a város polgárai, az ország polgárai érdekében megoldani. Erről szólt ez a találkozó is. Nagyon fontos, nagyon praktikus, az emberek életét lényegesen befolyásoló kérdésekről beszéltünk. Ennek van értelme, nem politikai deklarációknak. Én ezt a fajta célszerű, józan észen alapuló megközelítést szeretném minél inkább képviselni Magyarországon egy válságkezelő kormány miniszterelnökeként” – mondta Bajnai Gordon.
Kósa Lajos ehhez azt tette hozzá, hogy a Miniszterelnöki Hivatal munkatársai megkeresték a városházát azzal, hogy ha a miniszterelnök úr az új beruházás átadására érkezik, a polgármester tudja-e fogadni. „Debrecen polgármesterének hivatala a mindenkori magyar miniszterelnök vagy a kormány tagjai előtt mindig nyitva van, függetlenül attól, hogy van-e vitánk egymással vagy nincs. Mikor Orbán Viktor miniszterelnökként tartott Nyíregyházán választási nagygyűlést, akkor Csabai Lászlóné, a város szocilista polgármestere őt is meghívta egy kávéra. S ezt én is fenntartom: ha Bajnai úr Debrecenben jár, egy kávéra és egy rövid vagy hosszú megbeszélésre mindig szívesen látom” – erősítette meg Kósa Lajos.
A továbbiakban az újságírók a hazai terrorfenyegetettséggel, illetve annak kapcsán Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter minapi kijelentésére vonatkozó kérdést tettek fel. A miniszterelnök azt tartotta lényegesnek elmondani erről, hogy mindannyiunknak el kell gondolkodni azon, mi vezethetett oda, hogy Magyarországon politikai alapon működő terrorszervezet jött létre, s mit tudunk tenni azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. Az igazságügyi minisztériumtól tájékoztatást kért a konkrét kijelentés körülményeiről, de nem hiszi, hogy a miniszter tevékenységét ennek a kijelentésnek az alapján kellene megítélni.
A sajtótájékoztatót követően a miniszterelnök és a polgármester az IT Services Hungary Kft. új debreceni irodakomplexumának ünnepélyes átadásán vett részt.
(Forrás: debrecen.hu)
-kt-
Debrecen Online - debon.hu
Szólj hozzá Debrecen fórumán!
