Belföldi hírek

Solti Gábor elmondta, hogy az egyik ilyen előny az lehet, hogy olyan, az új kommunikációs csatornákat használó rétegeket is elérhet egy kisvállalkozás a tevékenysége során, amelyeket eddig nem tudott. Másrészt főleg a fizikai munkához kötött szakmáknál elindult egy robotizálás, amely gyorsabbá és biztosabbá teheti a tevékenységet. Az idősebb korosztályok sem tehetik meg, hogy bizonyos alap készségeket nem sajátítanak el, különben a saját cégük fizikai létezése kerül veszélybe. Szólt arról, hogy a kormányzati intézkedések is digitalizációra kényszerítik a legkisebb vállalkozásokat, "ami viszont kényszerhelyzetbe sodorja őket". Az anyagi problémák mellett megfogalmazódott, hogy a legkisebb vállalkozások felé ezért egy pozitív diszkriminációt kellene érvényesíteni, mind a projektek megfogalmazásánál, mind a rendeletek megalkotásánál ezzel is elősegítve a családi-, mikro- és kisvállalkozások átállását.

 

"A folyamatokból tanulni kell, mert nem lehet másként az új világgal szembe nézni"

 

Szólt arról, hogy „Az Ipar 4.0 hatása a KKV-szektorra a V4-országokban” című nemzetközi konferencián biztonsági veszélyek kérdéséről is szólt. A gyors digitalizáció egyik veszélyforrása, hogy a nagy információ halmazba a kisvállalkozások adatai is belekerülnek, és nincsenek világos válaszok, hogy ezek az információk kikhez jutnak el, kik használhatják fel és például eljuthatnak a konkurenciához is.
A törvénybeli háttér is vitatott egész Európában. Olyan vélemény is volt, hogy jobb nem digitalizálni, amíg ezek a válaszok nem világosak. Továbbá megoszlanak a vélemények arról, hogy hol a határ a digitalizációban, "viszont az egyértelművé vált, hogy szükség van folyamatos és rendszeres segítségre, szolgáltatási rendszerekre, amelyekhez odamehetnek a kérdéseikkel, problémáikkal". Nagy tapasztalat volt, hogy a támogatás és a pénzügyi források hiánya komoly akadály és a képzés pedig alapvető szükséglet - hangsúlyozta Solti Gábor.

 

 

A családi-, mikro- és kisvállalkozásoknak anyagi gondokat okoz a digitalizáció

 

A konferencián a foglalkoztatás kérdése is felmerült, sok szó esett arról, hogy a robotizálás hogyan hat majd a foglalkoztatásra. "Több fajta vélemény alakult ki, egyik az, hogy nagyon gyors lesz a robotizálás, ami behatol a mikro vállalkozások területére is, és rengeteg munkahely fog megszűnni.  Ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy új munkahelyeket is teremt majd, de az arány szerint kétszer annyi fog megszűnni, mint ami teremtődik. Arra viszont még nincs válasz, hogy mi lesz a felszabadult és át nem képezhető munkaerővel" - fejtette ki, hozzátéve: az Iposz véleménye, hogy bármilyen gyorsan zajlik is le a digitalizáció, sok szolgáltatásra még évtizedeken keresztül szükség lesz. Azonban szakmák átalakulására, megszűnésére és új szakmák megjelenésére számítani kell. Bizonyos, hogy az innovatív szolgáltatást végző családi, mikro és kisvállalkozások nélkül nem tud előbbre menni ez a folyamat, mert a gazdaságban, a lakosság ellátásában alapvető gondok merülhetnek fel.

 

A V4 országokban már formálódnak az Ipar 4.0 nemzeti stratégiák

 

Egyértelmű tapasztalata volt a konferenciának, hogy a legkisebb vállalkozások alapvető információ hiányban szenvednek az Ipar 4.0 és a digitalizáció értelmezését tekintve és nem ismerik jól a stratégiák elképzeléseit. A nagyvállalatok területén kialakultak már digitális platformok, szükség lenne ilyenek létrehozására a kisvállalatok területén is. Ebben szükség van a nagyvállalatok és a kisvállalatok közötti együttműködésre, a kormányzattal való folyamatos koordinációra. A magyar kormányzati tényezők arra bátorították az IPOSZ-t, hogy folytassa a V4 országokkal történő együttműködés kiépítését ezen a fontos területen is.

/T.D.