59,28 százalék szavazott este fél hatig
2010. April 11. 19:49
Este fél hatig a választók 59,28 százaléka adta le a szavazatát az országgyűlési választások első fordulójában. A legtöbben Budapesten (63,02 százalék), míg a legkevesebben Baranya megyében (55,58 százalék) szavaztak. Négy évvel ezelőtt 61,72 százalék voksolt ugyaneddig az időpontig.
Este fél hatig a választók 59,28 százaléka adta le a szavazatát az országgyűlési választások első fordulójában, ez 2,44 százalékkal alacsonyabb, mint négy éve.
Délután háromig a választók 46,78 százaléka adta le a szavazatát az országgyűlési választások első fordulójában, ez 2,11 százalékkal alacsonyabb, mint négy éve.
A legtöbben Budapesten (50,72 százalék), míg a legkevesebben Baranya megyében (43,54 százalék) szavaztak. A hazai régiók közül három óráig a legtöbben Közép-Magyarországon (50,11 százalék), míg a legkevesebben a Dél-Dunántúlon (43,80 százalék) voksoltak. Négy évvel ezelőtt országosan 48,89 százalék voksolt ugyaneddig az időpontig. 2002-ben az első fordulóban délután három óráig a választók 51,78 százaléka voksolt. Tizenkét évvel ezelőtt délután egy óráig az első körben 39,28 százalék szavazott.
A megyei jogú városok közül a legtöbben Egerben (52,92 százalék), míg a legkevesebben Tatabányán (42,75 százalék) járultak az urnákhoz. A fővárosi kerületek közül a legtöbben a II. (55,93 százalék), míg a legkevesebben a VIII. kerületben (41,66 százalék) szavaztak.
A tavalyi EP-választáson három óráig 24,09 százalék, a 2008-as népszavazáson 35,71 százalék élt állampolgári jogával.
Délután egyig a választók 35,88 százaléka adta le a szavazatát az országgyűlési választások első fordulójában, ez 2,34 százalékkal alacsonyabb, mint négy éve.
A legtöbben Budapesten (39,60 százalék), míg a legkevesebben Zala megyében (32,58 százalék) szavaztak. A hazai régiók közül egy óráig a legtöbben Közép-Magyarországon (39,23 százalék), míg a legkevesebben a Dél-Dunántúlon (33,06 százalék) voksoltak. Négy évvel ezelőtt országosan 38,22 százalék voksolt ugyaneddig az időpontig. 2002-ben az első fordulóban délután egy óráig a választók 40,19 százaléka voksolt. Tizenkét évvel ezelőtt délután egy óráig az első körben 32,58 százalék szavazott.
A megyei jogú városok közül a legtöbben Egerben (42,17 százalék), míg a legkevesebben Nagykanizsán (33,75 százalék) járultak az urnákhoz. A fővárosi kerületek közül a legtöbben a XVI. (44,17 százalék), míg a legkevesebben a VIII. kerületben (32,14 százalék) szavaztak.
A tavalyi EP-választáson egy óráig 19,40 százalék, a 2008-as népszavazáson 26,92 százalék élt állampolgári jogával.
Délelőtt tizenegyig a választók 24,78 százaléka adta le a szavazatát az országgyűlési választások első fordulójában, ez 2,45 százalékkal alacsonyabb, mint négy éve.
A legtöbben Békés megyében (27,60 százalék), míg a legkevesebben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (8,40 százalék) szavaztak. A hazai régiók közül tizenegy óráig a legtöbben a Dél-Alföldön (25,91 százalék), míg a legkevesebben a Nyugat-Dunántúlon (23,61 százalék) voksoltak. Négy évvel ezelőtt országosan 27,23 százalék voksolt ugyaneddig az időpontig. 2002-ben az első fordulóban délelőtt tizenegy óráig a választók 26,37 százaléka voksolt. Tizenkét évvel ezelőtt délelőtt tizenegy óráig az első körben 23,66 százalék szavazott.
A megyei jogú városok közül a legtöbben Hódmezővásárhelyen (31,27 százalék), míg a legkevesebben Tatabányán (23,26 százalék) járultak az urnákhoz. A fővárosi kerületek közül a legtöbben a XXII. (29,36 százalék), míg a legkevesebben a VII. kerületben (19,39 százalék) szavaztak.
A tavalyi EP-választáson tizenegy óráig 13,77 százalék, a 2008-as népszavazáson 18,69 százalék élt állampolgári jogával.
Reggel kilencig a választók 10,23 százaléka adta le a szavazatát az országgyűlési választások első fordulójában, ez 1,16 százalékkal volt alacsonyabb, mint négy éve.
A legtöbben Jász-Nagykun-Szolnok megyében (12,46 százalék), míg a legkevesebben Budapesten (8,40 százalék) szavaztak. A hazai régiók közül kilenc óráig a legtöbben a Dél-Alföldön (11,45 százalék), míg a legkevesebben Közép-Magyarországon (9,38 százalék) voksoltak. Négy évvel ezelőtt országosan 11,39 százalék voksolt ugyaneddig az időpontig. 2002-ben az első fordulóban reggel kilenc óráig a választók 8,81 százalék voksolt. Tizenkét évvel ezelőtt reggel kilenc óráig az első körben 9,80 százalék szavazott.
A megyei jogú városok közül a legtöbben Hódmezővásárhelyen (15,61 százalék), míg a legkevesebben Győrben (8,47, százalék) járultak az urnákhoz. A fővárosi kerületek közül a legtöbben a XXII. (11,49 százalék), míg a legkevesebben a IX. kerületben (6,27 százalék) szavaztak.
A tavalyi EP-választáson reggel kilenc óráig 6,03 százalék, a 2008-as népszavazáson 7,66 százalék élt állampolgári jogával.
Reggel hét óráig a választók 1,61 százaléka adta le a szavazatát az országgyűlési választások első fordulójában, ez 0,05 százalékkal alacsonyabb, mint négy éve. A legtöbben Jász-Nagykun-Szolnok megyében (1,92 százalék), míg a legkevesebben Budapesten (1,29 százalék) szavaztak. Négy évvel ezelőtt 1,66 százalék voksolt ugyaneddig az időpontig. 2002-ben az első fordulóban reggel hét óráig a választók 1,41 százalék voksolt. Tizenkét évvel ezelőtt reggel hét óráig az első körben 1,87 százalék szavazott.
A megyei jogú városok közül a legtöbben Hódmezővásárhelyen (2,68 százalék), míg a legkevesebben Szolnokon (1,03 százalék) járultak az urnákhoz. A fővárosi kerületek közül a legtöbben a XXII. (1,79 százalék), míg a legkevesebben a III. kerületben (0,82 százalék) szavaztak.
A tavalyi EP-választáson reggel hét óráig 1,07 százalék, a 2008-as népszavazáson 1,13 százalék élt állampolgári jogával.
812 jelölt verseng
A vasárnapi választáson 44 jelölőszervezet (párt) vetette magát nyilvántartásba, a 176 egyéni választókerületben 812 egyéni jelölt indul, ebből 19 függetlenként. A 20 területi választókerületben összesen 117 területi listát állítottak a pártok, s hat országos listát is nyilvántartásba vett az OVB.
Az országban 10 926 szavazókör van, szavazni csak személyesen lehet reggel 6 és este 7 óra között. Azok, akik nem a lakóhelyükön kívánnak szavazni, hanem más magyarországi településen, péntek 16 óráig kérhettek igazolást a jegyzőtől. Igazolással szavazni csak a kijelölt szavazókörökben lehet vasárnap.
Az urnazárást követően több közvélemény-kutató cég is közzéteszi legfrissebb, a választás napján készített felmérését. Az első eredmények az esti órákban várhatók.
Szavazni kizárólag személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal lehet
A szavazatszámláló bizottság e dokumentumok alapján döntheti el, szerepel-e a polgár a névjegyzékben. A választáson szavazni kizárólag személyesen, és – a korábban igazolást kérők kivételével – csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság ma már – az igazolással szavazók kivételével – senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör névjegyzékébe pedig csak az adott településre kiállított igazolással rendelkező választópolgárok vehetők fel. A szavazáson megjelenő választópolgártól a szavazatszámláló bizottság elkéri a személyazonosság és a lakcím megállapításához alkalmas igazolványokat. A szavazáshoz nem kell a korábban kipostázott értesítő, de aki magával viszi, az ezzel gyorsíthatja a testület munkáját, a szavazás menetét.
A választópolgár a személyazonosságát bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja. A bizottság elfogadja az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcímkártyára is szükség van a szavazáshoz.
A bizottság nem engedi szavazni azt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét igazolni, vagy valamelyik dokumentumának lejárt az érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról a jegyzőkönyvvezető jegyzéket vezet. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó egy borítékot is kap, ebbe teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.
(Forrás: MNO, MTI)
Belföldi hírek - www.belfoldihirek.com
-ba-
Délután háromig a választók 46,78 százaléka adta le a szavazatát az országgyűlési választások első fordulójában, ez 2,11 százalékkal alacsonyabb, mint négy éve.
A legtöbben Budapesten (50,72 százalék), míg a legkevesebben Baranya megyében (43,54 százalék) szavaztak. A hazai régiók közül három óráig a legtöbben Közép-Magyarországon (50,11 százalék), míg a legkevesebben a Dél-Dunántúlon (43,80 százalék) voksoltak. Négy évvel ezelőtt országosan 48,89 százalék voksolt ugyaneddig az időpontig. 2002-ben az első fordulóban délután három óráig a választók 51,78 százaléka voksolt. Tizenkét évvel ezelőtt délután egy óráig az első körben 39,28 százalék szavazott.
A megyei jogú városok közül a legtöbben Egerben (52,92 százalék), míg a legkevesebben Tatabányán (42,75 százalék) járultak az urnákhoz. A fővárosi kerületek közül a legtöbben a II. (55,93 százalék), míg a legkevesebben a VIII. kerületben (41,66 százalék) szavaztak.
A tavalyi EP-választáson három óráig 24,09 százalék, a 2008-as népszavazáson 35,71 százalék élt állampolgári jogával.
Délután egyig a választók 35,88 százaléka adta le a szavazatát az országgyűlési választások első fordulójában, ez 2,34 százalékkal alacsonyabb, mint négy éve.
A legtöbben Budapesten (39,60 százalék), míg a legkevesebben Zala megyében (32,58 százalék) szavaztak. A hazai régiók közül egy óráig a legtöbben Közép-Magyarországon (39,23 százalék), míg a legkevesebben a Dél-Dunántúlon (33,06 százalék) voksoltak. Négy évvel ezelőtt országosan 38,22 százalék voksolt ugyaneddig az időpontig. 2002-ben az első fordulóban délután egy óráig a választók 40,19 százaléka voksolt. Tizenkét évvel ezelőtt délután egy óráig az első körben 32,58 százalék szavazott.
A megyei jogú városok közül a legtöbben Egerben (42,17 százalék), míg a legkevesebben Nagykanizsán (33,75 százalék) járultak az urnákhoz. A fővárosi kerületek közül a legtöbben a XVI. (44,17 százalék), míg a legkevesebben a VIII. kerületben (32,14 százalék) szavaztak.
A tavalyi EP-választáson egy óráig 19,40 százalék, a 2008-as népszavazáson 26,92 százalék élt állampolgári jogával.
Délelőtt tizenegyig a választók 24,78 százaléka adta le a szavazatát az országgyűlési választások első fordulójában, ez 2,45 százalékkal alacsonyabb, mint négy éve.
A legtöbben Békés megyében (27,60 százalék), míg a legkevesebben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (8,40 százalék) szavaztak. A hazai régiók közül tizenegy óráig a legtöbben a Dél-Alföldön (25,91 százalék), míg a legkevesebben a Nyugat-Dunántúlon (23,61 százalék) voksoltak. Négy évvel ezelőtt országosan 27,23 százalék voksolt ugyaneddig az időpontig. 2002-ben az első fordulóban délelőtt tizenegy óráig a választók 26,37 százaléka voksolt. Tizenkét évvel ezelőtt délelőtt tizenegy óráig az első körben 23,66 százalék szavazott.
A megyei jogú városok közül a legtöbben Hódmezővásárhelyen (31,27 százalék), míg a legkevesebben Tatabányán (23,26 százalék) járultak az urnákhoz. A fővárosi kerületek közül a legtöbben a XXII. (29,36 százalék), míg a legkevesebben a VII. kerületben (19,39 százalék) szavaztak.
A tavalyi EP-választáson tizenegy óráig 13,77 százalék, a 2008-as népszavazáson 18,69 százalék élt állampolgári jogával.
Reggel kilencig a választók 10,23 százaléka adta le a szavazatát az országgyűlési választások első fordulójában, ez 1,16 százalékkal volt alacsonyabb, mint négy éve.
A legtöbben Jász-Nagykun-Szolnok megyében (12,46 százalék), míg a legkevesebben Budapesten (8,40 százalék) szavaztak. A hazai régiók közül kilenc óráig a legtöbben a Dél-Alföldön (11,45 százalék), míg a legkevesebben Közép-Magyarországon (9,38 százalék) voksoltak. Négy évvel ezelőtt országosan 11,39 százalék voksolt ugyaneddig az időpontig. 2002-ben az első fordulóban reggel kilenc óráig a választók 8,81 százalék voksolt. Tizenkét évvel ezelőtt reggel kilenc óráig az első körben 9,80 százalék szavazott.
A megyei jogú városok közül a legtöbben Hódmezővásárhelyen (15,61 százalék), míg a legkevesebben Győrben (8,47, százalék) járultak az urnákhoz. A fővárosi kerületek közül a legtöbben a XXII. (11,49 százalék), míg a legkevesebben a IX. kerületben (6,27 százalék) szavaztak.
A tavalyi EP-választáson reggel kilenc óráig 6,03 százalék, a 2008-as népszavazáson 7,66 százalék élt állampolgári jogával.
Reggel hét óráig a választók 1,61 százaléka adta le a szavazatát az országgyűlési választások első fordulójában, ez 0,05 százalékkal alacsonyabb, mint négy éve. A legtöbben Jász-Nagykun-Szolnok megyében (1,92 százalék), míg a legkevesebben Budapesten (1,29 százalék) szavaztak. Négy évvel ezelőtt 1,66 százalék voksolt ugyaneddig az időpontig. 2002-ben az első fordulóban reggel hét óráig a választók 1,41 százalék voksolt. Tizenkét évvel ezelőtt reggel hét óráig az első körben 1,87 százalék szavazott.
A megyei jogú városok közül a legtöbben Hódmezővásárhelyen (2,68 százalék), míg a legkevesebben Szolnokon (1,03 százalék) járultak az urnákhoz. A fővárosi kerületek közül a legtöbben a XXII. (1,79 százalék), míg a legkevesebben a III. kerületben (0,82 százalék) szavaztak.
A tavalyi EP-választáson reggel hét óráig 1,07 százalék, a 2008-as népszavazáson 1,13 százalék élt állampolgári jogával.
812 jelölt verseng
A vasárnapi választáson 44 jelölőszervezet (párt) vetette magát nyilvántartásba, a 176 egyéni választókerületben 812 egyéni jelölt indul, ebből 19 függetlenként. A 20 területi választókerületben összesen 117 területi listát állítottak a pártok, s hat országos listát is nyilvántartásba vett az OVB.
Az országban 10 926 szavazókör van, szavazni csak személyesen lehet reggel 6 és este 7 óra között. Azok, akik nem a lakóhelyükön kívánnak szavazni, hanem más magyarországi településen, péntek 16 óráig kérhettek igazolást a jegyzőtől. Igazolással szavazni csak a kijelölt szavazókörökben lehet vasárnap.
Az urnazárást követően több közvélemény-kutató cég is közzéteszi legfrissebb, a választás napján készített felmérését. Az első eredmények az esti órákban várhatók.
Szavazni kizárólag személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal lehet
A szavazatszámláló bizottság e dokumentumok alapján döntheti el, szerepel-e a polgár a névjegyzékben. A választáson szavazni kizárólag személyesen, és – a korábban igazolást kérők kivételével – csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság ma már – az igazolással szavazók kivételével – senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör névjegyzékébe pedig csak az adott településre kiállított igazolással rendelkező választópolgárok vehetők fel. A szavazáson megjelenő választópolgártól a szavazatszámláló bizottság elkéri a személyazonosság és a lakcím megállapításához alkalmas igazolványokat. A szavazáshoz nem kell a korábban kipostázott értesítő, de aki magával viszi, az ezzel gyorsíthatja a testület munkáját, a szavazás menetét.
A választópolgár a személyazonosságát bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja. A bizottság elfogadja az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcímkártyára is szükség van a szavazáshoz.
A bizottság nem engedi szavazni azt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét igazolni, vagy valamelyik dokumentumának lejárt az érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról a jegyzőkönyvvezető jegyzéket vezet. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó egy borítékot is kap, ebbe teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.
(Forrás: MNO, MTI)
Belföldi hírek - www.belfoldihirek.com
-ba-
