Sz. Gy.: A krízis egy potenciálisan negatív kimenetelű esemény, amely érinthet egy céget, illetve gyakorlatilag bármely szervezetet, annak fogyasztóit vagy alkalmazottait, de éppúgy a cég termékeit, szolgáltatásait, illetve a szervezet hírnevét is. Az is előfordul, hogy a válság egy egész iparágat érint, ilyenkor a versenytársak együttműködésre vannak kényszerítve a válság mielőbbi sikeres megoldásának érdekében. A globalizált információs és kommunikációs technológiának köszönhetően szinte azonnal értesülünk természeti katasztrófákról, balesetekről, sztrájkokról, termék bojkottálásairól, elbocsátásokról, rágalmazásokról, rémhírekről vagy éppen a cégvezetés etikátlan magatartásáról, amikor is egy szervezetnek azonnal reagálnia, kommunikálnia kell.
Mennyire felkészültek a magyarországi vállalatok egy válságkezelésre? Az utóbbi évek nagyobb nyilvánosságot kapott eseményei - dioxin-botrány, augusztus 20-i "viharos" tűzijáték, vagy a nagyobb elbocsátások - arról tanúskodnak, nem erősségünk a kríziskommunikáció.
Sz. Gy.: Mielőtt válaszolnék a kérdésre, szeretném hangsúlyozni, hogy egy válság kezelése és kommunikációja két különböző dolog. Sokszor a legnagyobb bajt pontosan az jelenti, hogy a válság forrásának kezelése helyett kommunikációval próbálják "megoldani" a válságot. A kríziskommunikáció valóban nem az erősségünk, nagyon kevés a hazai pozitív példa, de azért vannak ilyenek is. Több magyar PR cég krízis kommunikációs munkáját ismerték már el különböző nemzetközi díjakkal, ami bizonyítja, hogy vannak itthon is szakemberek e téren. A profi PR ügynökséget vagy kommunikációs csapatot foglalkoztató multinacionális cégeknél azért jobb a helyzet, mint az átlagos magyar vállalatnál, ahol nem fordítanak kellő figyelmet a válságok megelőzésére, felismerésére, illetve kezelésére. Azt sem hagyható figyelmen kívül, hogy esetleg éppen a sikeres és hatékony válságkezelésnek köszönhetően minimális vagy éppen semmilyen sajtóvisszhangot nem kap az esemény, így a szélesebb közönség nem is értesül róla.
Szakemberek azt tanácsolják, hogy érdemes a megelőzésre nagy hangsúlyt fektetni és válságtervvel készülni egy váratlan helyzetre. Milyen elemeket kell tartalmaznia egy ilyen tervnek?
Sz. Gy.: A válságterveknek valóban fontos szerepük van a krízisre való felkészülésben, illetve ha már bekövetkezett a válság, azonban nem szabad túl nagy elvárásokat sem támasztatni e tervekkel szemben. Számos cég nem rendelkezik válságtervvel, annak reményében, hogy a válságok nagyban elkerülik a céget, vagy pedig "majd csak valahogy túléljük az egészet". A másik gyakori eset, hogy a cég rendelkezik ugyan válságtervvel, de azt csak egyetlen ember ismeri, illetve valamelyik kolléga fiókjában hever, vagy éppen a polcon porosodik, ugyanis elfelejtik aktualizálni. A korszerű válságtervnek stratégiainak és nem taktikainak kell lennie, azaz koncepciókra és útmutatókra is ki kell terjednie, nemcsak nevekre és telefonszámokra.
A cégek menedzserei általában milyen hibákat szoktak elkövetni a válságkommunikáció során?
Sz. Gy.: Nemcsak cégmenedzserek követhetik el ezeket a hibákat, de az ő felelősségük és szerepük kétségkívül jelentős. Sajnos a lista nagyon hosszú, de álljon itt néhány a leggyakoribb hibák közül: a struccpolitika, a tények és a vélemények összemosása; egymásnak ellentmondó üzenetek, a média ellenségként való kezelése, az érintettek érzelmeinek figyelmen kívül hagyása, ugyanazon hiba többszöri elkövetése, valamint a felelősség azonnali elhárítása, bűnbakok keresése, ami tipikusan magyar jelenség.
Hitel online: hitel.mconet.biz
Hitel linkajánló: hitellink.mconet.biz
Küldjön egy képeslapot ismerősének!
A hír támogatója:
Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
Pl.: Hitel Befektetés Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu
