Belföldi hírek

H I R D E T É S
2024.03.28. - Thursday, Hajnalka napja van.

Atomenergia - Paks

A megújuló energiaforrások és az atomenergia

2014. September 01. 18:40
A megújuló energiaforrások és az atomenergia

A megújuló energiaforrások alkalmazásában érdekelt szervezetek és az atomenergia ellenzői gyakran hangoztatják azt, hogy hazánk számára két út van a jövőbeli energiaellátás tekintetében vagy atomenergia, vagy pedig a megújuló energiaforrások alkalmazása.

Ez a megközelítés szakmailag egyáltalán nem helyes, hiszen csak egy út létezik, ez pedig az atomenergia és a megújuló energiaforrások közös útja, mivel mind a két energiaforrásnak megvannak a sajátos tulajdonságai, ezért ezek nem egymást kiváltó, különösen nem egymást kizáró technológiák-véli Hárfás Zsolt, az Atomenergia Info szakértője. A versenyképesség és a klímavédelmi célok elérése érdekében mind a két energiatermelési módra egyszerre kell támaszkodnunk, és reálisan szükséges értékelni az egyes energiaforrások energiatermelésben betöltött szerepét.

 

Hasonló állásponton van Szaud-Arábia is, ahol 2010 ápr. 17-én királyi rendelet hozta létre a K.A.CARE-t (King Abdullah City for Atomic and Renewable Energy) azzal a céllal, hogy alternatív energiaforrások biztosításával építsenek ki egy fenntartható jövőt, ezzel válaszolva az ország nem megújuló fosszilis energia hordozóinak fogyásából származó nyomásra.

 

Az alternatív energiaforrásokként emlegetett atomenergia és a megújuló energiaforrások együttes használata Szaud-Arábia energiapolitikájának fontos része. A megújuló és nem megújuló energiaforrások kiegyensúlyozott keveréke pedig Szaud-Arábia hosszútávú fejlődésének, energiabiztonságának és energiapiaci vezető szerepe megőrzésének  záloga.

 

Hárfás Zsolt szerint a megújulós szervezetek, nyilatkozók egy része ebben a kérdésben teljesen elrugaszkodik a valóságtól, így olyan állítások kerülnek be az nyomtatott és online médiába, amelyek teljes elfogultságot mutatnak pl. megújuló energiaforrásokkal teljes egészében kiváltható az atomenergia, csak megújuló energiaforrásokkal, sőt akár csak napenergiával is fedezhető lenne az egész hazai villamosenergia-fogyasztás, de vannak olyanok is, akik azt mondták, hogy Paks II. kiváltható lenne geotermikus energiával is. Természetesen ezek a nyilatkozatok a költségeket, vagy éppen a rendszerszintű kérdéseket egyáltalán nem tárgyalják. A „zöld” Németország is gyakori példa a megújuló energiaforrások „térnyerésének” az alátámasztására pl. „Jól példázza ezt Németország esete Fukusima kapcsán, mely környezetbarát megoldást választva leváltani igyekszik a hagyományos technológiákat. Ami ott végbemehet, itthon miért nem?”, vagy „2013-ra Németország napenergiából fedezte teljes országos energiaigényének 40 százalékát”, de a németországi tények és adatok teljesen mást mutatnak- teszi hozzá.

 

A fukusimai targédiára való válasz tüntetések miatt ugyan Kína is leállította egy időre a szárazföldi reaktorok építkezését, ám ezt a közelmúltban feloldották, 2014 augusztus elején a a magyarországi Paks II-t kivitelező Roszatom orosz állami céget kérték fel két nyomottvizes blokk felépítésére. Ezen kívül látogatóközpontokat és vezetett reaktor bejárásokat szerveznek, ezáltal hozva közelebb az emberekhez a biztonságos atomenergiát.

 

Atomerőmű

 

Az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttes használata Szaud-Arábia energiapolitikájának fontos része.

 

Hárfás fontosnak tartja kiemelni, hogy az új Paks II. atomerőművi (2400 MW, 92 százalékos teljesítménykihasználási-tényező) blokkok villamosenergia-termelése egyáltalán nem váltható ki megújuló energiaforrások alkalmazásával - folytatja a szakértő. Ez azt jelenti, hogy például naperőmű alkalmazása esetén az új blokkok 2400 MW teljesítményét (termelt villamos energia mennyiségét) csak 17 600 MW naperőművi kapacitás beépítésével lehetne kiváltani, amelyhez – egy 2013-ban átadott beruházás adatait figyelembe véve – közel 16 200 milliárd forint beruházási költségre lenne szükség. Hozzátéve, hogy ilyen projektek csak úgy tudnak megtérülni 15-20 év alatt, hogy a beruházási költség 60-85 százalékát megkapják EU-s és hazai forrásokból, a közel háromszoros paksi villamosenergia-ár átvétel (2013-ban a paksi átlagár 12,71 Ft/kWh, a naperőmű által termelt villamos energia kötelező átvételi ára pedig 32,18 Ft/kWh volt) mellett. Hasonló a helyzet a szélenergia esetében is, hiszen a paksi teljesítmény kiváltásához (2013. évi széltermelési adatokat figyelembe véve) több mint 9200 MW beépített szélerőművi kapacitás beépítésére lenne szükség, amely 3782-5006 milliárd forint befektetést igényelne. A megtérüléshez természetesen itt is szükség lenne jelentős EU-s és hazai támogatásra a termelt villamos energia kötelező átvétele mellett. A szél- és naperőművek hektikus termelése miatt pedig a villamosenergia-rendszerbe hatalmas (a beépített teljesítménynek 90-100 százalékát) rendszerszintű tartalékok beépítésére és jelentős hálózatfejlesztésekre lenne szükség, amely költséget a fenti beruházási költségek nem tartalmazzák.

 

Hozzáteszi, hogy a nap- és szélerőművek átlagos üzemideje 25 év így, Paks II. kapacitásának a pótlásához a 60 éves garantált üzemidőt figyelembe véve a fenti költségek legalább kétszeresére lenne szükség. Ugyanakkor emlékeztet, hogy arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy Oroszországban már folyamatban vannak azok a vizsgálatok, – az orosz nukleáris hatóság szigorú felügyelete mellett – amelyek az új atomerőművi blokkok üzemidejének 80-100 évre való kiterjesztésének a lehetőségéről szólnak.

 

A hivatkozott naperőműves beruházás 460 millió forintból épült fel, a beépített teljesítménye 500 kW, a beruházási támogatás mértéke pedig 60 százalék volt. Abban az esetben, ha nem lett volna a beruházásra EU-s és hazai támogatás, akkor (évi 13 százalékos kihasználtsággal, 100 százalékos, 25 éves hitellel, 5 százalékos hitelkamattal számolva) a termelt villamos energiát 25 éven keresztül több mint 57 Ft/kWh (15 évvel számolva 78 Ft/kWh) áron kellene értékesíteni annak érdekében, hogy a beruházási költség megtérüljön. Ugyanakkor ez a költség csupán a beruházáshoz köthető költségrész, ez egyáltalán nem tartalmazza a szükséges egyéb karbantartási, üzemeltetési, hálózatfejlesztési, rendszerszintű és az externális költségeket sem. Tavaly novemberben az Európai Bizottság megrendelésére készült egy tanulmány, amelyben az egyes energiaforrásokra vonatkozó fajlagos hálózatfejlesztési költségek is megtalálhatóak. E szerint például szélerőmű esetén 20-30 dollár/MWh, naperőmű esetén 35-55 dollár/MWh hálózatfejlesztési költséggel lehet számolni.

 

A fentiek tükrében a megújuló energiaforrások kizárólag a 60-85 százalékos Európai Uniós és hazai támogatás, valamint a kötelező átvétel (jelenlegi naperőművi átvételi ár 32,49 Ft/kWh) mellett „versenyképesek”. A megújuló energiaforrások jelentős EU-s és hazai beruházási támogatása és a termelt villamos energia kötelező, magasabb áron való átvétele a projekt megtérülése érdekében nem „tiltott állami” támogatás?

 

Az új Paks II. blokkok építésével kapcsolatos hazai feltételekkel, műszaki és gazdasági paraméterekkel (10 milliárd euró, 21 év törlesztés a beüzemelést követően, átlag 4,5 százalékos hitelkamat, 20 százalékos önrész, 2400 MW teljesítmény, 92 százalékos teljesítménykihasználási-tényező, 60 éves garantált üzemidő) számolva termelési (ön)költségre 17 Ft/kWh körüli értéket kapunk. Ez pedig versenyképes árnak tekinthető a többi energiatermelési móddal való összehasonlítás után is - fejezi be gondolatát az Atomenergia Info szakértője.

 

Atomenergia Info/ MCOnet (P.B)

Kapcsolatfelvétel | Adatvédelmi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001-2024. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu