Egyre több a visszatérő ügyfél a Pest megyei Kormányablakokban - interjú dr.Tarnai Richárd kormánymegbízottal
2012. March 13. 11:46
Dr. Tarnai Richárdot, a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját arról kérdeztük, hogy hogyan alakul a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ, mennyire népszerűek a megyei Kormányablakok, valamint hogyan alakul a járások kialakítása.
- A megyei önkormányzatok intézményei januártól a Kormányhivatalhoz tartozó Megyei Intézményfenntartó Központokhoz kerültek. Milyen feladatok elé néz ennek kapcsán 2012-ben a Pest megyei Kormányhivatal?
- Az önkormányzati rendszer újjászervezése az államadósság csökkentésére elindított Széll Kálmán Terv, valamint a Kormányprogram egyik fontos vállalása. Az önkormányzati rendszer eddigi működése, az önkormányzatok felhalmozott adósságállománya ugyanis az államadósság újratermelődésének is egyik fő oka. A megyei önkormányzatok átszervezésétől a Kormány a közszolgáltatásokat egységes, magas színvonalon szolgáló, további adósságot fel nem halmozó állami működést vár.
Pest megyében is átvette az állam a megyei önkormányzat fenntartásában lévő oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat. A gyakorlatban megyénkben ez összesen 46, köztük 29 oktatási, 12 szociális, 4 közművelődési valamint 1 integrált gyermekvédelmi intézményt jelentett.
Az átadás-átvétel munkálatait bizottságok készítették elő, amelynek vezetője a megyei kormányhivatal kormánymegbízottja, tagjai a megyei kormányhivatal főigazgatója, az intézményi biztos, a megyei közgyűlés elnöke, a megyei önkormányzat főjegyzője, valamint a Kincstár megyei szervének vezetője voltak.
Az újonnan létrejött Pest Megyei Intézményfenntartó Központban (PMIK) három – a humánpolitikai és jogi; a gazdálkodási, pénzügyi és üzemeltetési; valamint az intézményfenntartói – főosztályt alakították ki. A tervek szerint az intézmény létszáma 90 fő körül alakul majd. Jelenleg még gőzerővel dolgoznak az adminisztratív és napi szakmai feladatok mellett a szervezet teljes felállításán is.
Javaslatomra Horváth Pétert nevezte ki a PMIK vezetőjévé az év elejétől Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. A vezetés kiemelt célja a PMIK-hoz került intézményekben a szakmai munka gördülékeny folytatásának biztosítása. Folyamatos a kapcsolat az új szervezet és az intézményvezetők között, valamint már elkezdték feltérképezni az intézményrendszerben rejlő megtakarítási lehetőségeket is. A költségcsökkentést szakmai szempontok figyelembe vételével, az intézményrendszert átvilágítva fogják megtenni.
Legfontosabb feladatuk jelenleg az intézmények átvilágítása, továbbá a zavartalan működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Az ellátottak védelme érdekében alapvető, hogy a jövőben minden dolgozó időben megkapja a fizetését, és a számlákat is határidőn belül egyenlítsék ki.
- Hogyan alakult az elmúlt hónapok során a Kormányablakok forgalma, népszerűsége?
- A 2012. február 22-ét is tartalmazó adatok szerint Pest megyében a három Kormányablak létrejöttük óta 22462 ügyfelet fogadott és 27161 ügyben tett intézkedéseket.
2011-ben országosan 232 ezer ügyfél 256 ezer ügyben vette igénybe a Kormányablakok szolgáltatásait, a növekedési tendencia itt szintén egyértelműen megfigyelhető. 2011-ben a heti átlag 4192 ügyfél, és 5030 ügy volt, míg 2012. január hó heti átlaga 6219 ügyfél és 7069 ügy volt.
A Kormányablakok ügyfélforgalmának folyamatos emelkedése egyrészt a szolgáltatások bővülésének, másrészt a reggel 8-tól este 8-ig ügyfeleket fogadó kormányzati integrált ügyfélszolgálatok növekvő ismertségének is köszönhető. Az adatokból kiolvasható az is, hogy ügyfeleink egy része egyszerre több típusú ügyet is intéz a Kormányablakban, valamint a magas színvonalú és udvarias ügyfélkiszolgálásnak köszönhetően egyre több a visszatérő ügyfelünk. Legfontosabb célunk a Jó Állam Program keretében az egyablakos ügyintézés bevezetése 2013. év végéig, megteremtve az államigazgatás egyszerűbb, hatékonyabb, átláthatóbb működésének feltételeit.
- Lezárult a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a járások kialakításáról szóló koncepciójának társadalmi egyeztetése. Pest megyében hogyan alakult a járási rendszer?
- A társadalmi egyeztetés keretében a kormany.hu oldalon feltüntetett e-mail címre összesen 757 javaslat érkezett. Pest megyére vonatkozóan kiugróan sok észrevétel született, szám szerint 232, amelyből 218 járásszékhely kijelölést érintett.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a járási rendszer kialakítása kapcsán figyelembe vette a kutatói javaslatokat, valamint az előzetesen lefolytatott egyeztetéseket is. Ezekre alapozva alakult ki a KIM, mint a járások előkészítéséért felelős szaktárcának a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal egyeztetett javaslata. A járások tervezett száma Pest megyében 15: Szob, Vác, Dunakeszi, Gödöllő, szentendre, Pilisvörösvár, Érd, budakeszi, Szigetszentmiklós, Ráckeve, Dabas, Monor, Nagykáta, Cegléd és Gyál. A területi átalakítás legfontosabb célja az egyablakos ügyintézés bevezetése, valamint az államigazgatás egyszerűbb, hatékonyabb, átláthatóbb működésének megteremtése. Olyan közigazgatási rendszer létrejöttén dolgozunk, aminek fókuszában az ügyfélközpontúság áll és a korábbiaknál költségtakarékosabb.
MCOnet
- Az önkormányzati rendszer újjászervezése az államadósság csökkentésére elindított Széll Kálmán Terv, valamint a Kormányprogram egyik fontos vállalása. Az önkormányzati rendszer eddigi működése, az önkormányzatok felhalmozott adósságállománya ugyanis az államadósság újratermelődésének is egyik fő oka. A megyei önkormányzatok átszervezésétől a Kormány a közszolgáltatásokat egységes, magas színvonalon szolgáló, további adósságot fel nem halmozó állami működést vár.
Pest megyében is átvette az állam a megyei önkormányzat fenntartásában lévő oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat. A gyakorlatban megyénkben ez összesen 46, köztük 29 oktatási, 12 szociális, 4 közművelődési valamint 1 integrált gyermekvédelmi intézményt jelentett.
Az átadás-átvétel munkálatait bizottságok készítették elő, amelynek vezetője a megyei kormányhivatal kormánymegbízottja, tagjai a megyei kormányhivatal főigazgatója, az intézményi biztos, a megyei közgyűlés elnöke, a megyei önkormányzat főjegyzője, valamint a Kincstár megyei szervének vezetője voltak.
Az újonnan létrejött Pest Megyei Intézményfenntartó Központban (PMIK) három – a humánpolitikai és jogi; a gazdálkodási, pénzügyi és üzemeltetési; valamint az intézményfenntartói – főosztályt alakították ki. A tervek szerint az intézmény létszáma 90 fő körül alakul majd. Jelenleg még gőzerővel dolgoznak az adminisztratív és napi szakmai feladatok mellett a szervezet teljes felállításán is.
Javaslatomra Horváth Pétert nevezte ki a PMIK vezetőjévé az év elejétől Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. A vezetés kiemelt célja a PMIK-hoz került intézményekben a szakmai munka gördülékeny folytatásának biztosítása. Folyamatos a kapcsolat az új szervezet és az intézményvezetők között, valamint már elkezdték feltérképezni az intézményrendszerben rejlő megtakarítási lehetőségeket is. A költségcsökkentést szakmai szempontok figyelembe vételével, az intézményrendszert átvilágítva fogják megtenni.
Legfontosabb feladatuk jelenleg az intézmények átvilágítása, továbbá a zavartalan működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Az ellátottak védelme érdekében alapvető, hogy a jövőben minden dolgozó időben megkapja a fizetését, és a számlákat is határidőn belül egyenlítsék ki.
- Hogyan alakult az elmúlt hónapok során a Kormányablakok forgalma, népszerűsége?
- A 2012. február 22-ét is tartalmazó adatok szerint Pest megyében a három Kormányablak létrejöttük óta 22462 ügyfelet fogadott és 27161 ügyben tett intézkedéseket.
2011-ben országosan 232 ezer ügyfél 256 ezer ügyben vette igénybe a Kormányablakok szolgáltatásait, a növekedési tendencia itt szintén egyértelműen megfigyelhető. 2011-ben a heti átlag 4192 ügyfél, és 5030 ügy volt, míg 2012. január hó heti átlaga 6219 ügyfél és 7069 ügy volt.
A Kormányablakok ügyfélforgalmának folyamatos emelkedése egyrészt a szolgáltatások bővülésének, másrészt a reggel 8-tól este 8-ig ügyfeleket fogadó kormányzati integrált ügyfélszolgálatok növekvő ismertségének is köszönhető. Az adatokból kiolvasható az is, hogy ügyfeleink egy része egyszerre több típusú ügyet is intéz a Kormányablakban, valamint a magas színvonalú és udvarias ügyfélkiszolgálásnak köszönhetően egyre több a visszatérő ügyfelünk. Legfontosabb célunk a Jó Állam Program keretében az egyablakos ügyintézés bevezetése 2013. év végéig, megteremtve az államigazgatás egyszerűbb, hatékonyabb, átláthatóbb működésének feltételeit.
A Kormányablakok ügyfélforgalmának folyamatos emelkedése egyrészt a szolgáltatások bővülésének, másrészt a reggel 8-tól este 8-ig ügyfeleket fogadó kormányzati integrált ügyfélszolgálatok növekvő ismertségének is köszönhető
- Lezárult a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a járások kialakításáról szóló koncepciójának társadalmi egyeztetése. Pest megyében hogyan alakult a járási rendszer?
- A társadalmi egyeztetés keretében a kormany.hu oldalon feltüntetett e-mail címre összesen 757 javaslat érkezett. Pest megyére vonatkozóan kiugróan sok észrevétel született, szám szerint 232, amelyből 218 járásszékhely kijelölést érintett.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a járási rendszer kialakítása kapcsán figyelembe vette a kutatói javaslatokat, valamint az előzetesen lefolytatott egyeztetéseket is. Ezekre alapozva alakult ki a KIM, mint a járások előkészítéséért felelős szaktárcának a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal egyeztetett javaslata. A járások tervezett száma Pest megyében 15: Szob, Vác, Dunakeszi, Gödöllő, szentendre, Pilisvörösvár, Érd, budakeszi, Szigetszentmiklós, Ráckeve, Dabas, Monor, Nagykáta, Cegléd és Gyál. A területi átalakítás legfontosabb célja az egyablakos ügyintézés bevezetése, valamint az államigazgatás egyszerűbb, hatékonyabb, átláthatóbb működésének megteremtése. Olyan közigazgatási rendszer létrejöttén dolgozunk, aminek fókuszában az ügyfélközpontúság áll és a korábbiaknál költségtakarékosabb.
MCOnet
