„Siker volt, annak láttuk, kivált azért, mert az unióba bekerültek a közép-európai államok, s azt mindenki elismeri, hogy ezek az országok felkészültek is voltak a tagságra, megfeleltek a követelményeknek, és az unió ezzel végre segíthette a felfejlesztésüket" - mondja Jan Bugajski, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának európai programigazgatója, akit kiváló és rendkívül elismert politikai elemzőként tisztelnek Washingtonban. Lengyel gyökerei vannak (az édesapját Katynban mészárolták le az oroszok), és nagyon jól ismeri nem „csak" Európát, hanem ezen belül is elsősorban Kelet-Közép-Európát.

Bugajski egyértelműen sikertörténetnek látja az öt évvel ezelőtti uniós bővítéseket, mert ez a bővítési hullám nem csupán a térség gazdasági fejlesztését lódította meg, legalábbis néhány csatlakozó országban, hanem erősítette a szabadságjogokat is. Igaz, szerinte voltak-vannak problémák is. Azt mondja: vannak olyan államok, amelyek nem követtek el mindent a korrupció visszaszorítása érdekében, nem küszöbölték ki a kormányzati hozzá nem értést, nem gondoskodtak megfelelően a határok ellenőrzéséről. Bugajski Bulgáriát, és Romániát hozza fel példaként, felidézve, hogy e két országot erős kritika is érte, és szerinte a bolgár és a román példa, negatívan befolyásolhatja az Európai Unió jövőbeni bővítésének kilátásait is. De ami a közép-európai és a balti térséget illeti, Jan Bugajski meggyőződése szerint a csatlakozás számukra határozottan sikeres volt.

A kibővített Európa, mondja a kutató, gazdaságilag mindenképpen erősebb lett, és nem ért egyet azokkal, akik azt állítják: a bővítés hozzájárult a mostani válság kialakulásához, mert az újonnan csatlakozott országok nélkül az úgynevezett „régiek" immunisabbak volnának a válsággal szemben.
„Szerintem az elzárkózás, akár válságos időkben, akár a felvirágzás esztendeiben, rossz politika, mert hátráltatja a fejlődést" - fogalmaz Bugajski. S hozzáteszi: a bővítés a mostani válság idején sem része a problémának, hanem éppen ellenkezőleg: a gazdasági növekedés forrásaként éppen a megoldáshoz járulhat hozzá. De még azt is hozzáteszi: az az állítás sem igaz, miszerint a régi tagországokban meg az újak recessziója miatt mennének jobban a dolgok.

Kérdésemet, hogy egy erős, vagy erősödőben lévő Európa jó-e Amerikának, avagy sem, Jan Bugajski másként fogalmazná: úgy véli, hogy Amerikának a koherensebb, a partnerként fellépő Európa bónuszt jelent, olyan pluszt, amelyre szívesebben tekint, amellyel szívesebben egyeztet, mint egyszerűen az egyes államokkal. Mert - mint kifejti - sok-sok globális probléma és globális válság van manapság, s Amerika a legkevésbé azt akarja, hogy ilyen helyzetben minden uniós állammal külön-külön tárgyaljon.

De vajon egy egységes és erős Európa nem jelent-e vetélytársat az Egyesült Államoknak, akár gazdasági téren, akár a politika színpadán? - vetem fel a kérdést. Bugajski szerint van korrekt és van konfliktusos verseny. Bugajski nem lát konfliktusokkal járó vetélkedést Európa és Amerika között, különösen most, hogy új elnöke van az Egyesült Államoknak, és hogy Barack Obama elnök kifejezetten kereste a kapcsolatot az európai szövetségesekkel, és segítséget is ajánlott az európaiak és az amerikaiak számára egyaránt fontos válságkezelésben. „A kibővített Európa nem aláássa az amerikai érdekeket, hanem erős partnerként éppen hogy erősíti az amerikai politikát is" - fejti ki rádiónknak adott interjújában a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának programigazgatója.

forrás:MR-Járai Judit (Washington)