Az ügy fontosságára utal, hogy Obama kedden bejelentette: a szenátusi szavazásig elhalasztja karácsonyi útját családjához, Hawaiiba. "Nem utazom el, amíg a szenátusi barátaim be nem fejezik a munkát" - mondta Obama.

Ha a szenátus ma rábólint saját törvénytervezetére, akkor a kettőt januárban összehangolják, ismét elfogadják mindkét házban, és Barack Obama amerikai utána aláírhatja az egészségügyi reformcsomagot. A törvénycsomag szenátusi és képviselőházi változata között számottevő különbségek vannak, ezért januárban kemény tárgyalások várhatók.

Az új amerikai elnök belpolitikai programja szempontjából meghatározó egészségügyi csomag további 36 millió amerikaira terjesztené ki a betegbiztosítást, amely a következő években a tervek szerint már a lakosság 96 százalékának nyújtana ellátást. Az elmúlt évtizedek legnagyobb változását jelenti az amerikai egészségügyi politikában, és már képviselőházi elfogadása is kulcsfontosságú győzelem volt Obama számára.

Az Egyesült Államokban jelenleg 47 millió embernek nincs betegbiztosítása, míg további 25 millió alulbiztosított. A reformcsomag kizárná azt is, hogy a betegbiztosító előzetes feltételekkel nyújtson egészségügyi ellátást a biztosítottnak, illetve megtagadja a szerződéskötést a súlyos betegségben szenvedőkkel. A reformokra a következő évtizedben 1,1 ezer milliárd költenének.

Az egészségbiztosítás drága és az egészségügyi kiadások a személyes csőd messze leggyakoribb kiváltó okai az USA-ban. Az ország GDP-jének kb. 15%-a fordítódik az egészségügyre, ami várhatóan 19.6%-ra nő 2016-ig. Ezzel az Egyesült Államok világelső a GDP arányos egészségügyi kiadások terén, illetve a per főre jutó kiadások terén is. A nagymértékű egészségügyi ráfordítás ellenére a WHO csupán 37.-ként tartja számon az Egyesült Államokat az általános egészségügyi ellátás minőségét vizsgáló 2000-es jelentésében.