Az euróövezet tizenhat országának (Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) állam- és kormányfői péntek éjjel Brüsszelben eldöntötték: válságmechanizmust hoznak létre az euró gyors védelmére.

A brüsszeli csúcstalálkozó résztvevői értésre adták, hogy valamennyi uniós intézményre, így az Európai Központi Bankra (EKB) is vonatkozik az a vállalás, hogy minden rendelkezésére álló eszközt igénybe véve igyekszik biztosítani az euró védelmét.

Az eurózóna gazdasága a világ bruttó hazai termékének (GDP) 22%-át állítja elő.

( Az eurózóna vagy euróövezet azon országok együttese az Európai Unión belül, ahol az euró a hivatalos pénznem. Az anyaországuk közigazgatási rendszerébe szervesen tagozódó, Európán kívüli területek is az eurózónához tartoznak; így az euró a hivatalos fizetőeszköz a francia tengerentúli megyékben (Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Réunion), Melilla és Ceuta területén, az Azori- és a Kanári-szigeteken, valamint Madeirán is.

A Franciaország társult területeiként nyilvántartott Saint-Pierre és Miquelon, Mayotte, Saint Barthelemy, Saint Martin (valamint de iure a Francia Déli- és Antarktiszi-területek, Clipperton-sziget és az Indiai-óceáni francia szigetek) fizetőeszköze is, a megszűnt francia frank (FRF) helyett.

Egyes függő területeken - bár az anyaország tagja az euróövezetnek - nem az euró a hivatalos fizetőeszköz; ezek: Aruba, Francia Polinézia, a Holland Antillák, Új-Kaledónia, továbbá Wallis és Futuna. )