Mindenki történelmi szavazásról beszél, mert a képviselőház elfogadta az egészségügyi reformtörvény tervezetét. Vannak persze kemény elítélő, bíráló hangok is.

A reformtervezet ugyan nem helyez kilátásba általános, mindenkire kiterjedő betegbiztosítást, de azt kiterjesztenék 32 millió amerikaira, vagyis a népesség 95 százaléka biztosított lenne. A törvény ezenkívül betiltaná azt a gyakorlatot, hogy a biztosítók megtagadhatják szolgáltatásaikat a betegektől bizonyos egészségügyi előfeltételek fennállása esetén.

Az amerikai egészségügyi rendszerben, amelyben tagállami, szövetségi és magánszolgáltatók versengenek egymással, nincs mindenkire kiterjedő állami egészségbiztosítás. Akinek nem fizeti munkáltatója vagy saját maga az egészségbiztosítását egy magánbiztosítónál, vagy aki nem jogosult kora, egészségi állapota - mert például fogyatékkal él - vagy szegénysége okán az államilag finanszírozott Medicare, Medicaid és hasonló programokra, az - a sürgősségi eseteket kivéve - nem juthat ellátáshoz. Ez az amerikai lakosság több mint hatodát, 47 millió embert érinti.

egyik államban sem költenek olyan sok pénzt az egészségügyre, mint az USA-ban. A rendszer egy állampolgárra számítva kétszer annyiba kerül, mint a német, a francia vagy a brit.

A világon az USA-ban a legmagasabbak a gyógyszerárak. Az amerikaiak gyakran több mint a kétszeresét fizetik egy gyógyszerért, mint kanadai vagy mexikói szomszédjuk és lényegesen többet, mint az európaiak.