Kínában idén is folytatódik a kormányzati gazdaságösztönzés, főleg a hazai, azon belül is a lakossági fogyasztást erősítendő - mondta a kínai pénzügyminiszter, aki szerint az ösztönzés túl korai abbahagyása ártana a gazdaságnak. A kínai kormány 2008 őszén közel 600 milliárd dollárt érő programot hirdetett, főleg infrastrukturális beruházásokra, a belső fogyasztás ösztönzésére.

Kínában a kormány legalább 8 százalékos növekedést tart szükségesnek a társadalmi feszültséggel fenyegető, 20 milliós munkanélküliség enyhítéséhez, és ennek alapvető feltétele, hogy az export újra elérje a válság előtti szintet. A fejlett országok pedig a kínai gazdaságtól, az ottani belső fogyasztás növelésétől remélnek húzóerőt a világgazdaság számára.

Az ország még messze van attól, hogy egy valóságos kereskedelmi nagyhatalomként vegyék számba, a viszonylag jó eredmények ellenére az ország 2009. évi exportja tizenhat százalékkal maradt alul az egy évvel korábbi teljesítményénél.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint tavaly 8,5 százalékkal nőtt Kína gazdasága, erre az évre 9,0 százalékos GDP-többletet valószínűsít a nemzetközi pénzintézet.

1978-ban Kína szakított a szovjet tervgazdálkodási modellel, és fokozatosan áttért a szocialista piacgazdaságra, ahol a piacgazdaság és a tervgazdaság együttműködik. A fokozatos gazdasági reformok és a piacnyitás következtében Kína hihetetlen mértékű fejlődést produkált az 80-as - 90-es évek során, majd a 2000-es években is.

2007-ben Kína az Amerikai Egyesült Államok után a világ negyedik legnagyobb gazdasága. Gazdasági növekedésének üteme huzamosabb ideje meghaladja az évi 10%-ot. Ezt az ütemet a kínai kormány is túlzottnak tartja, mert a túlfűtött növekedés súlyos egyensúlyi, környezeti és egyéb problémákat okoz.