Izrael elnöke, Simon Peresz szerint az egyetlen mód arra, hogy elrettentsék Iránt nukleáris politikájának folytatásától, ha „nukleáris válasszal" fenyegetik, mivel hagyományos katonai támadással nem tudják megakadályozni, hogy Teherán nukleáris fegyvereket fejlesszen. „Tönkre lehet tenni ugyan az urándúsító berendezéseket, de nem lehet eltörölni azt a tudást, amivel előállították.' - idézte az elnököt a Press Tv. „A Nyugat egyetlen választási lehetősége, hogy megmondja Iránnak: ha bárki ellen nukleáris fegyvereket vet be, ugyanilyen válaszra számíthat.'

Nem mindenki ért egyet az izraeli vezető álláspontjával. A Press Tv információi szerint többen nem elégednének meg ennyivel: Izrael az egyesült Államokkal karöltve egy „hősi hadművelettel" akar végleg pontot tenni a nukleáris rémálom végére, akárcsak 1981-ben Irak esetében, amikor Tel Aviv egy Bagdadhoz közeli nukleáris berendezést bombázott. A vád akkor az volt, hogy a nukleáris fegyverek kifejlesztésének célja Izrael elpusztítása - ezzel gyanúsítják most Iránt is. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter egy Haarec interjúban párhuzamot vont Irán jelenlegi, és Irak Szaddam Huszein alatt folytatott nukleáris politikája között, majd hozzátette: az iráni helyzet jóval súlyosabb.

Moshe Ya'alon izraeli stratégiai miniszter osztja Barak álláspontját: az Egyesült Államok új politikája Teherán felé szerinte is csak időpocséklás katonai beavatkozással való fenyegetés nélkül. Kiemelte, hogy Izrael elszánta magát a háborúra, akár a Fehér Ház támogatásával, akár anélkül - írta a Press tv.

A Fehér Házban Barak törekvései ellenére elvetették, hogy a tárgyalásoknak határidőt szabjanak. A The Jerusalem Post információi szerint az amerikai elnök véleménye az, hogy Izrael nincs abban a pozícióban, hogy megmondja az amerikaiaknak, szóba állhatnak-e Iránnal. Obama - aki április elején egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy csatlakozik a jövőben induló nemzetközi tárgyalásokhoz Irán atomprogramjáról - kijelentette, hogy Ahmedinedzsádnak a rasszizmus elleni konferencián elhangzott beszéde - melyben Izraelt a „legkegyetlenebb rasszista rendszernek" nevezte -, sem változtat közeledési szándékán. Ha az amerikai elnök nem hátrál meg az iráni provokáció miatt, hanem tartja a szavát, talán komolyabban veszik az iszlám országban: Bush Irán nukleáris programja ellen irányuló politikája, melyet Mohamed ElBaradei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója a „tudatlanság és az arrogancia kombinációjának" nevezett, már valóban a múlté - véli a hírlap tudósítója, Hilary Leila Krieger. Ugyanakkor Danny Ayalon amerikai külügyminiszter-helyettes véleménye szerint nincs értelme bármilyen dialógust elkezdeni, amíg meg nem bizonyosodnak róla, hogy Iránban teljesen beszüntetik az urándúsítást és a fegyverkezést.

Április 30-án Robert Gates, az Egyesült Államok védelmi minisztere elítélte az izraeli terveket, mondván, hogy egy katonai támadás Irán ellen „hatástalan" lenne, nem járulna hozzá Irán nukleáris programjának leállításához - írta szintén a The Jerusalem Post. A politikus szerint egy ilyen akció csak arra ösztönözné Iránt, hogy még kevésbé nyíltan folytassa a programot, ezért szankciókkal sokkal többet lehet elérni. Hozzátette azt is, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek meg kellene győzniük Teheránt, hogy nukleáris ambíciói nemzetközi fegyverkezési versenyt indukálhatnak, amely kevésbé biztonságossá tenné az Iszlám Köztársaság helyzetét. Gates Hillary Clinton külügyminiszterrel együtt azt is szorgalmazza, hogy Oroszországgal közösen indítsanak rakéta-védelmi programot a régióban, mely elszigetelné Iránt, gazdasági és politikai okot is szolgáltatva, hogy Irán önként adja fel atomprogramját.

Oroszország a Tehran Times információi szerint május 3-án kijelentette, hogy csak abban az esetben támogatja Irán és az Egyesült Államok tárgyalásait, ha azok tiszteletteljes légkörben és fenyegetőzések nélkül zajlanak. Sergei Lavrov külügyminiszter szerint Irán nukleáris tevékenysége összhangban van az Atomsorompó Szerződéssel. Oroszország emellett nem ért egyet a Biztonsági Tanács új szankcióival sem Irán ellen, mivel szerinte dialógus útján kellene megoldani a helyzetet.

Az iráni hadsereg parancsnoka, Ataollah Salehi a FARS News Agency információi szerint kétségbe vonta Izrael képességét Irán súlyosabb fenyegetésére. „Először is, Izrael méretei miatt nem alkalmas egy Iránhoz hasonló ország megfenyegetésére"- mondta a parancsnok még április közepén, az Iráni Hadsereg napján. Később Salehi Izraelt nemcsak Irán, hanem az egész muszlim világ ellen irányuló fenyegetésnek nevezte, de kiemelte, hogy az izraeli rezsim semmi esetre sem fogja tudni ezt működésbe hozni. Emlékeztetett Izrael kudarcára a 33 napos libanoni, és a 22 napos gázai övezet elleni háborúban is, melyek alapján gyors vereséget jósolt a rezsimnek a jövőben bármilyen konfliktusban.

[Forrás: OrientPress Hírügynökség, Kitekintő]