Irán nukleáris jogai megkérdőjelezhetetlenek - jelentette ki hétfőn Mahmúd Ahmadinezsád, az ország elnöke az ISNA diákhírügynökség szerint. Teherán együttműködik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel abban a keretben, amelyet az ENSZ nukleáris ellenőrzőszerve alakít ki. Hasznára válik a Nyugatnak is, ha atomenergetikai téren együttműködik Iránnal.

Irán 1970-ben aláírta az atomsorompó-egyezményt, ami nem engedélyezi nukleáris fegyver gyártását, de nem tiltja az urándúsítást. Az Egyesült Államok azonban a titkos iráni atomprogram részben nyilvánosságra került részletei alapján azzal vádolja Teheránt, hogy nukleáris fegyver kidolgozásán fáradozik. 2003-ban az Európai Unió nyomására Irán ugyan megígérte, hogy felhagy a dúsítással, ám a 2004-ben mégis közölte, folytatja azt.

A nyugati országok attól tartanak, hogy Irán békés célúnak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekszik. Hogy Irán atomfegyvergyártásra törekszik, azt már olyan, amúgy a végsőkig békepárti személyek sem kérdőjelezik meg, mint Mohamed el-Baradei, az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) Nobel-békedíjjal kitüntetett igazgatója.

Irán elméletileg képes lehet az uránbányászattól az urán dúsításáig terjedő teljes technológiai lépéssorozat kiépítésére és működtetésére. A polgári és katonai alkalmazás ugyanis az urán dúsításánál válik ketté: míg ugyanazt a technológiát alkalmazva kismértékű dúsítással reaktorüzemanyag, nagymértékű dúsítással már fegyveralapanyag gyártható.