Az új tanév kezdetén ismét fellángolt a vita arról, milyen forrásból és ki finanszírozza az egyetemi oktatás egyre növekvő költségeit. A kormány továbbra is azt szeretné, ha a brit fiatalok legalább fele egyetemet végezne. A jelenlegi költségvetési támogatás azonban ehhez nem elegendő, és egyelőre nincs egyetértés abban, miből pótolják a hiányzó összegeket, ki, és milyen megosztásban viselje a felsőoktatás anyagi terheit.

A Brit Iparszövetség, a CBI szerint a felsőoktatás a gazdaság jövője szempontjából kulcskérdés, ám azt inkább az állami támogatás csökkentésével, a diákhitelek kamatainak növelésével, és az ipar által nyújtott ösztöndíjakkal kellene finanszírozni. Az ipar vezetői ezen túl a gazdaságilag úgymond ‘értékes' tantárgyaknak, a természettudományoknak, a matematikának, a technológiának és az idegen nyelveknek adnának nagyobb hangsúlyt a képzésben.

A diákszervezetek képmutatónak és arrogánsnak minősítették az ipari vezetők elképzeléseit, amelyek a diákokra rónának újabb terheket. Nagy-Britannia jelenleg a fejlett ipari országok átlagánál kevesebbet költ az egyetemi oktatásra.
A brit kormány már jó ideje ígéri a felsőoktatás finanszírozásának átfogó felülvizsgálatát, ám a döntéseket egyre halogatja. A politikailag kényesnek ígérkező tandíjemelésről a jövőre esedékes választásokig valószínűleg már nem is hoznak döntést.

forrás:MR-Tóth Vali (London)