Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve a határokat is). A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a gregorián naptárreform előtti Julián-eljárás. Idén egybeesik a keleti és a nyugati keresztény húsvét. Ez nem gyakori. Az ortodox hívek is a tavaszi napéjegyenlőség utáni első vasárnap ünneplik Krisztus feltámadását, de csak akkor, ha az nem esik egybe a zsidó húsvéttal. Ezért van olyan év, hogy megvárják a második holdtöltét és csak május elején tartják a húsvétot. Jövőre is egybeesik a keleti és a nyugati keresztény húsvét.