Vallást vagy etikát tanítsanak-e az iskolákban? Erről kérdezik a berlinieket a mai népszavazáson. A kötelező vallásoktatás kérdése megosztja a fővárosiakat, a nyugatiak jobbára mellette, a keletiek ellene vannak.
Az ezekben az órákban zajló berlini népszavazás témája nagyon megosztja a német főváros lakóit. Erőteljesebben, mintsem bárki ezt kívülálló feltételezné. A következőről van szó.
Németországban nincs országos oktatási rendszer, minden tartomány és tartományi jogú város, például Berlin, eldöntheti, hogy milyen módon oldja meg a vallásoktatás ügyét. Itt eddig, legalább is 2006 óta kötelező minden berlini hetedik osztályosnak, hogy három éven át etikát, általános erkölcstant tanuljon. A hittan azonban csak a szabadidő terhére felvehető tantárgy. A városban élő, tegyük hozzá kisebbséget alkotó konzervatív gondolkodású közéleti személyiségek, köztük Angela Merkel kancellár és egy sor ismert meghatározó, főként nyugat-berlini színész, újságíró, a liberálisok egy részének támogatásával mozgalmat indítottak annak érdekében, hogy a berlini diákok szabadon választhassanak az etika, illetőleg a hittan között. Más szóval, a hittan is legyen kötelező azok számára, akik ez utóbbit választják, cserébe nekik ne kelljen részt venniük az etika oktatáson. Ez a magát „Pro relinek" a vallás szabadságáért küzdő csoport áll szemben a „Pro eti", az etika-barát csoporttal, amely mögött a város szociáldemokrata és marxista vezetése, és vélhetőleg a berliniek nagyobb hányada, leginkább a legtöbb volt NDK-s kelet-berlini áll. A két csoport látványos, mondhatni ideológiai háborút vív egymás ellen.
Ha a mai népszavazáson a Pro reli csoport kezdeményezése megkapja a választásra jogosultak 25 százalékának igenjét, akkor kötelező erővel kötelezővé teszik a vallásoktatást az első általánostól kezdve. De az azon való részvétel nem lesz kötelező.
(forrás:MR-Krónika)