Rácz Róbert Kormánymegbízottat kérdeztük a Hajdú-Bihar megyei járásokról
2013. March 29. 13:00
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjét, Rácz Róbert kormánymegbízottat kérdeztük a helyi Kormányablak tapasztalatairól, és a hivatal munkájáról a járási rendszer kialakítása kapcsán.
- Hogyan alakul 2013-tól a járási rendszer Hajdú-Bihar megyében?
- A járások kialakításáról 2011. szeptemberében döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik fontos állomásaként. A cél olyan modern kori járások kialakítása, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez. A járási rendszer kialakításának szakmai előkészítését kutatóintézeti szakmai tanulmány előzte meg.
A járások számára vonatkozóan több elképzelés is felmerült, így pl. az 1983-ban megszűnt járási rendszer visszaállítása is. A tervezett szám meghatározásához többek között olyan államigazgatási szempontok járultak hozzá, mint az államigazgatási feladatok egy helyen való elvégzése és a meglévő infrastruktúrára való rátelepülés, hogy ne kelljen mindent teljesen elölről kezdeni, kiépíteni. Életszeruen működő közigazgatást kell létrehozni, olyat, amely az ország más jellegű problémáinak megoldását is elősegíti, a versenyképességét szolgálja, s amely erősíti az állampolgárokban az állam felé irányuló bizalmat.
A fő cél, hogy az állampolgárok számára az ország minden pontján ugyanolyan minőségben legyenek elérhetőek a szolgáltatások, egyszerűbb, könnyebb legyen az ügyintézés minden szinten. Ez nem csak egységes ügyfélszolgálati irodákat jelent majd, hanem azt is, hogy az összes, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet egy helyen tudja majd intézni a lakosság, vagyis megvalósul az egyablakos ügyintézés.
Az ügyfélközpontú közigazgatás a fő cél. Az állam „feje” ne nagy, hanem okos és gyorsgondolkodású legyen, amely rugalmasan reagál az ország célkitűzéseire. Röviden: létrejöjjön a „Jó Állam”.
A járási hivatalok a megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként működnek 2013. január 1-jétől.
A 218/2012. (VIII. 13.) Korm.rendelet Hajdú-Bihar megyében 10 járás kialakítását határozza meg. Járási székhelyek a megyében: Balmazújváros, Berettyóújfalu, Debrecen, Derecske, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúdorog, Hajdúszoboszló,.Püspökladány, Nyíradony.
A megye településeinek önkormányzataitól 517 fő került a járási hivatalokhoz kormánytisztviselői jogviszonyba.
- Hogyan alakult az elmúlt hónapok során a Kormányablak forgalma, népszerűsége?
- A debreceni kormányablak ügyfélforgalma a 2011-es bázisévhez viszonyítva látványosan növekedett, a december eleji adatok alapján 2012-ben közel 20%-kal több ügyfél kereste fel az ügyfélszolgálatot, mint a tavalyi évben, és ez a szám év végére csak növekedni fog. Az állampolgárok megkedvelték ezt az ügyintézési formát, és bár az egyablakos ügyintézési rendszer még koránt sem teljes, az emberek felismerték előnyeit. Gyakori eset, hogy a nagyszülő egyszerre intézi például nyugdíjjal kapcsolatos ügyét (pl. számlaszámváltozás bejelentése), és egy meghatalmazással beadhatja az otthon lévő kismama lányának segítve a gyes, anyasági támogatás és családi pótlék kérelmét. Jelenleg 64 ügykör intézhető a kormányablakokban, így az ügyintézés egyszerűsítésére már most végtelen számú variáció létezik.
A 288/2010. (XII.21) Korm. rendelet 2012. július 1-jén hatályba lépett módosítása után a Kormányablakok feladatai új ügykörökkel bővültek, így előterjeszthető pl. a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat is, a nyugdíjfolyósításhoz és a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításához kapcsolódó bejelentési kötelezettségek. Új ügykör továbbá, hogy a kormányablak tájékoztatást nyújt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylésével, az eljárás menetével kapcsolatban.
MCOnet-KT
- A járások kialakításáról 2011. szeptemberében döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik fontos állomásaként. A cél olyan modern kori járások kialakítása, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez. A járási rendszer kialakításának szakmai előkészítését kutatóintézeti szakmai tanulmány előzte meg.
A járások számára vonatkozóan több elképzelés is felmerült, így pl. az 1983-ban megszűnt járási rendszer visszaállítása is. A tervezett szám meghatározásához többek között olyan államigazgatási szempontok járultak hozzá, mint az államigazgatási feladatok egy helyen való elvégzése és a meglévő infrastruktúrára való rátelepülés, hogy ne kelljen mindent teljesen elölről kezdeni, kiépíteni. Életszeruen működő közigazgatást kell létrehozni, olyat, amely az ország más jellegű problémáinak megoldását is elősegíti, a versenyképességét szolgálja, s amely erősíti az állampolgárokban az állam felé irányuló bizalmat.
A fő cél, hogy az állampolgárok számára az ország minden pontján ugyanolyan minőségben legyenek elérhetőek a szolgáltatások, egyszerűbb, könnyebb legyen az ügyintézés minden szinten. Ez nem csak egységes ügyfélszolgálati irodákat jelent majd, hanem azt is, hogy az összes, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet egy helyen tudja majd intézni a lakosság, vagyis megvalósul az egyablakos ügyintézés.
Az ügyfélközpontú közigazgatás a fő cél. Az állam „feje” ne nagy, hanem okos és gyorsgondolkodású legyen, amely rugalmasan reagál az ország célkitűzéseire. Röviden: létrejöjjön a „Jó Állam”.
A járási hivatalok a megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként működnek 2013. január 1-jétől.
A 218/2012. (VIII. 13.) Korm.rendelet Hajdú-Bihar megyében 10 járás kialakítását határozza meg. Járási székhelyek a megyében: Balmazújváros, Berettyóújfalu, Debrecen, Derecske, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúdorog, Hajdúszoboszló,.Püspökladány, Nyíradony.
A megye településeinek önkormányzataitól 517 fő került a járási hivatalokhoz kormánytisztviselői jogviszonyba.
- Hogyan alakult az elmúlt hónapok során a Kormányablak forgalma, népszerűsége?
- A debreceni kormányablak ügyfélforgalma a 2011-es bázisévhez viszonyítva látványosan növekedett, a december eleji adatok alapján 2012-ben közel 20%-kal több ügyfél kereste fel az ügyfélszolgálatot, mint a tavalyi évben, és ez a szám év végére csak növekedni fog. Az állampolgárok megkedvelték ezt az ügyintézési formát, és bár az egyablakos ügyintézési rendszer még koránt sem teljes, az emberek felismerték előnyeit. Gyakori eset, hogy a nagyszülő egyszerre intézi például nyugdíjjal kapcsolatos ügyét (pl. számlaszámváltozás bejelentése), és egy meghatalmazással beadhatja az otthon lévő kismama lányának segítve a gyes, anyasági támogatás és családi pótlék kérelmét. Jelenleg 64 ügykör intézhető a kormányablakokban, így az ügyintézés egyszerűsítésére már most végtelen számú variáció létezik.
A 288/2010. (XII.21) Korm. rendelet 2012. július 1-jén hatályba lépett módosítása után a Kormányablakok feladatai új ügykörökkel bővültek, így előterjeszthető pl. a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat is, a nyugdíjfolyósításhoz és a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításához kapcsolódó bejelentési kötelezettségek. Új ügykör továbbá, hogy a kormányablak tájékoztatást nyújt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylésével, az eljárás menetével kapcsolatban.
MCOnet-KT
