Vizsgálhatják az előző kormányok jogi felelősségre vonásának lehetőségét
2011. August 01. 00:23
Egyhangúlag szavazták meg az államadósságot vizsgáló albizottság jelentését a testület tagjai július 31-i, vasárnapi ülésén. Az albizottság az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési, valamint az alkotmányügyi bizottságához fordul, hogy a 2002-2010 közötti jelentős államadósság-növekedés miatt a politikai felelősség mellett az akkori szocialista-szdsz-es kormányok jogi felelősségre vonási lehetőségét is megvizsgálja a két parlamenti bizottság.
Szijjártó Péter az albizottság alelnöke a parlament testületi ülésén
A jelentését a testület Fidesz-KDNP-és tagjai és az albizottság független képviselője egyhangúlag, hét igennel szavazta meg, a testület jobbikos tagja az ülés ideje alatt külföldön tartózkodott. Az albizottság munkájában azonban nem vesznek részt sem szocialista, sem LMP-és képviselők.
Szijjártó Péter az albizottság alelnöke a parlament testületi ülésén hangsúlyozta: „a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság munkája során bebizonyosodott, hogy az elmúlt nyolc év szocialista-szabaddemokrata kormányai politikai bűnt követtek el Magyarországgal szemben. Bebizonyosodott, hogy ezek a kormányok eladósították az országot elhibázott, rossz gazdaságpolitikai döntéseikkel, így az államadósság mértéke a korábbi GDP-arányos 53 százalékról 80 százalékra emelkedett 2010-re".
A jelentését egyhangúlag, hét igennel szavazták meg
Szijjártó Péter fontosnak ítélte, hogy a parlament alkotmányügyi, valamint számvevőszéki és költségvetési bizottsága is vizsgálja meg, hogy a jogszabályi környezet lehetőséget ad-e az államadósság növelése esetében a jogi felelősség tényének megállapítására.
A 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság 2011. május 9-én hallgatta meg Medgyessy Péter volt miniszterelnököt. A testületet a parlament február 14-én hozta létre. Az albizottságban eddig már jelen voltak a korábbi pénzügyminiszterek közül László Csaba, Draskovics Tibor, Veres János és Oszkó Péter, Becker Pál, az Állami Számvevőszék főigazgatója és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is.
Bajnai Gordon, volt miniszterelnök úgy nyilatkozott bizottsági meghallgatásán májusban, hogy a Bajnai-kormány megállította az államadósság növekedésének ütemét. Mint mondta: a „rapid válságkezelés" hatására az ország kijött a válságból, növekedési pályára állt. Az általa vezetett kabinet szerint megcélozható volt a 4 százalékos GDP-növekedés a kormányváltáskor, de mint mondta, az átadás-átvételkor jelezte, hogy ehhez jelentős strukturális lépésekre van szükség.
Gyurcsány Ferenc szerint a hiányért három kormányt terhel felelősség
Gyurcsány Ferenc, ex-kormányfő az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága előtt tett, júniusi beszámolója szerint, a 2000-es években megnövekedett államháztartási hiányért három kormányt terhel felelősség: „az Orbán-, a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormányt. Az Orbán-kormány 2001-2002 közötti, a választásokra készülve meghozott intézkedései 570, a Medgyessy-kabinet kétszer száznapos programja 817, a Gyurcsány-kormány 2005-2006-os lépései pedig 512 milliárd forintos, a következő költségvetésekre is kiható többlet kiadást okoztak. Ez összesen 1.900 milliárd forintos extra költségvetési többletkiadást jelentett az országnak".
