Belföldi hírek

H I R D E T É S
2024.03.28. - Thursday, Hajnalka napja van.

Jog

Tanulók részére a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működő oktatási intézmény által beszerzett kedvezményes bérletek elszámolásának kérdései

2009. February 20. 09:43
Tanulók részére a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működő oktatási intézmény által beszerzett kedvezményes bérletek elszámolásának kérdései
A problémakör áttekintésére abból a szempontból kerül sor e tájékoztató keretében, hogy amennyiben a korábbi gazdasági önállóságukat elvesztő és immár részben önálló költségvetési szervként működő oktatási intézmények élni kívánnak a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény előírásai szerint biztosított kedvezményes utazási bérlet vásárlására jogosító lehetőséggel, milyen tartalmú számla alkalmas arra, hogy a személyszállítási szolgáltatást nyújtó, az általa kedvezményesen nyújtott bérletértékesítés esetén, jogosult legyen a fogyasztói árkiegészítés igénylésére.

A fogyasztói árkiegészítésre vonatkozó szabályozás

A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény (továbbiakban: Fát.) értelmében főszabály szerint kizárólag a természetes személyek részére nyújtott kedvezményes személyszállítási szolgáltatás után igényelhető árkiegészítés. A Fát. 4. § (3) bekezdésének első mondata szerint ugyanis „nem vehető igénybe fogyasztói árkiegészítés a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által vásárolt jegyek, bérletek és a hatósági áras különjárati autóbusz-forgalom után." E szabály alól kivételként csak a nevelési-oktatási intézmények meghatározott vásárlásai szerepelnek [lásd a Fát. 4. § (3) bekezdés második mondata és a)-b) pontjai]. Így ha az adott település vagy a településhez tartozó külterületi lakott helyen alapfokú tanintézet nem működik, a körzetileg illetékes oktatási intézmény számára a tanulmányi időszakban az intézmény telephelye és a diák lakóhelye közötti útvonalra szóló kedvezményes bérletek értékesítése után az árkiegészítés igénybe vehető.

Több esetben előfordul, hogy az intézményi összevonások következtében az egyes oktatási intézmények gazdasági önállóságukat elvesztve gazdálkodási formájukat tekintve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működve folytatják tevékenységüket, egy önállóan gazdálkodó költségvetési szervhez rendelve, amely nem tekinthető nevelési-oktatási intézménynek. Amennyiben csak a nevelési-oktatási intézménynek nem minősülő költségvetési szerv jogosult saját nevében kötelezettségvállalásra, és ennek következtében maga vásárolja meg a hozzá rendelt nevelési-oktatási intézmények tanulói számára a kedvezményes bérleteket, akkor a nem nevelési-oktatási intézmény részére történő esetleges bérletértékesítések nem jogosítják fel a szolgáltatót az árkiegészítés igénylésére, még akkor sem, ha a számlázás során a számlán ugyan nem vevőként, de feltüntetik a nevelési-oktatási intézményeket is név szerint, amelyek tanulói részére a kedvezményes bérleteket egyébként vásárolnák. A számla tartalmára vonatkozó, előzőekben vázolt megoldás (a vevő neve, címe mellett a nevelési-oktatási intézményre is történő utalás) sem oldja meg a fentiekben ismertetett problémát. A vevő ugyanis ez esetben nem a nevelési-oktatási intézmény lenne, hanem egy más jogi személy. Ezért a szolgáltató a számlában történő utalás ellenére sem vehetné igénybe az árkiegészítést. A fogyasztói árkiegészítés szempontjából vizsgálva, csak a nevelési-oktatási intézmény részére a Fát. 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti, és a közforgalmú utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 1. §-ának (4) bekezdésében foglalt igazoló nyilatkozat alapján történő kedvezményes bérletértékesítés keletkeztethet a szolgáltatónál árkiegészítés-igénylési jogot a kérdéses esetben.

A költségvetési szervek elszámolására vonatkozó szabályozás

A költségvetési szervek fajtáit, az önállóan gazdálkodó és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek fogalmát az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 14. §-a határozza meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 36. §-ának (1) bekezdése és az Ámr. 14. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a költségvetési szerv jogi személy, illetve, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek a jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szervet kell besorolni (bizonyos feltételek fennállása esetén). A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerint a nevelési-oktatási intézmény jogi személy [37. § (1) bekezdés, 3. § (1) bekezdés]. A Ptk. 28. §-ának (4) bekezdése szerint a jogi személy jogképes (azaz jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat). Ez részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv esetében például jelentheti azt, hogy az Ámr. 134. §-ának (1) bekezdése és 136. §-ának (1) bekezdése szerint költségvetési előirányzatai terhére kötelezettséget vállalhat, kifizetéseket utalványozhat. A jogi személyiségű, saját nevében eljáró költségvetési szerv tevékenysége során keletkező bizonylatok szükségszerűen az adott szerv nevére szólnak.

Az Ámr. 14. §-ának (4) bekezdése a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv fogalmát úgy határozza meg, hogy azokat a szerveket kell ide sorolni, amelyeknél az önálló gazdálkodás feltételei nem, vagy nem teljes körűen állnak fenn. A részben önálló intézmény szakmailag önálló, gazdálkodását tekintve különböző mértékű önállósággal rendelkezhet. A gazdasági önállóság mértéke abban fejeződik ki, hogy mennyire kiterjedt az adott szerv kötelezettségvállalási, utalványozási jogosultsága, és hogyan alakul a pénzügyi-gazdasági feladatok telepítése, azaz a munkamegosztás az önálló és részben önálló intézmény között.

A részben önállóan gazdálkodóként besorolt költségvetési szervek gazdálkodási feladatait egy arra kijelölt önállóan gazdálkodó, elkülönült gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv látja el. A feladatellátás alapja egyrészt, hogy az Ámr. 14. §-ának (5) bekezdése szerint a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv besorolásával egyidejűleg a felügyeleti szerv kijelöli azt az önállóan gazdálkodó költségvetési szervet, amely az Ámr. 17. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátja. Másrészt, az Ámr. 10. § -ának (5) bekezdése szerint az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv alapító okiratában vagy szervezeti és működési szabályzatában szerepel a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, és a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátók feladatainak meghatározása. Mivel az önállóság az egyes esetekben eltérő lehet, a hivatkozott jogszabály (Ámr.) azt is előírja, hogy a felügyeleti szerv által jóváhagyott megállapodásban kell a feleknek rögzíteniük a munkamegosztás és a felelősségvállalás (kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzellátás stb.) rendjét.

Az államháztartási gazdálkodási jogszabályok a részben önállóan gazdálkodó szervekre vonatkozó előírásai eltérnek aszerint, hogy az intézmény a központi, vagy az önkormányzati költségvetési körbe tartozik-e. Az Ámr. 2. §-ának 17. pontja és 38. §-ának (1) bekezdése, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 10. §-ának (1) bekezdése értelmében az önkormányzati részben önállóan gazdálkodó intézménynek nem kell elemi költségvetést és beszámolót készítenie, mivel költségvetési előirányzatait és beszámoló adatait az önállóan gazdálkodó szerv költségvetése illetve beszámolója tartalmazza. Ebből következően az önkormányzati költségvetési körbe tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv valamennyi gazdasági eseményének csak az önállóan gazdálkodó intézmény könyveiben kell megjelennie. Míg a központi költségvetési körbe tartozó részben önálló szerv amellett, hogy valamennyi gazdasági eseménye megjelenik az önálló intézmény könyveiben, jogszabályi előírások alapján keletkezik önálló költségvetési és beszámolási kötelezettsége is.

Az általános forgalmi adóval kapcsolatos szabályozás

A költségvetési szervek (intézmények) helye, jogállása az áfa rendszerében a következők szerint alakul. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 5. § (1) bekezdése és 6. § (1)-(3) bekezdése értelmében a jogképes személy által saját neve alatt folytatott, ellenérték elérésére irányuló rendszeres, tartós vagy üzletszerű tevékenység - nyereségre irányultság nélkül és tényleges haszon hiányában is - áfa-alanyiságot eredményez, amennyiben az nem minősül az áfatörvény 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységnek. Egy költségvetési szerv is az általános szabályok szerint adóalany (függetlenül attól, hogy tevékenységét az adott esetben haszonszerzésre irányuló cél nélkül látja el), amennyiben közhatalmi tevékenységnek nem minősülő tevékenységét saját nevében végzi, és ennek fejében ellenértékben részesül.

Az áfa-adóalanyiság megítélésénél fontos szerepet játszik a saját név alatt folytatott tevékenység megítélése. Az önállóan gazdálkodó és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv jogi személy, tehát ennél fogva saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat, ezáltal az áfatörvény fogalmának megfelelően adóalany lehet.

A költségvetési szerveknek lehetnek olyan szervezeti egységei, amelyek esetleg gazdasági önállósággal bírnak. Amennyiben ezen szervezeti egységek nem önálló jogi személyek, akkor az általuk végzett gazdasági tevékenység nem ennek a szervezeti egységnek, hanem a költségvetési szervnek az áfa-alanyiságát eredményezi.

Az áfa rendszerében értelmezett önállóság (melyen a jogi értelemben vett önállóságot, jogképességet, szerződéskötési képességet értjük), költségvetési szervek esetében nem feltétlenül esik egybe a gazdasági önállósággal. Az előző részben említettek szerint egy költségvetési szerv, gazdálkodási formáját tekintve lehet önállóan gazdálkodó, vagy részben önállóan gazdálkodó, a gazdálkodási forma azonban általános forgalmi adó-rendszerbeli jogállására önmagában nincs kihatással.

Egy részben önállóan gazdálkodó szerv jogi személyiséggel is védett szakmai önállóságának megtartásához nem szükséges egyéb szerződéskötésre való jogosultságát az alapító azonban korlátozhatja. Ennek eredményeképpen nem zárható ki annak lehetősége, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv (például egy iskola) az alapító döntése alapján saját neve alatt nem jogosult az áfatörvény szerinti gazdasági tevékenység végzésére (ezáltal jogképessége ellenére nem válik az általános forgalmi adó alanyává).

Az áfatörvény a vevő személyére vonatkozóan főszabály szerint nem tartalmaz olyan kikötést, hogy az csak áfa-adóalany (adószámmal rendelkező személy) lehet. Jogügyletet jogképes személyek bonyolíthatnak. E tekintetben nincs relevanciája annak, hogy a jogi személy költségvetési gazdálkodási szempontból részben önálló, vagy önálló költségvetési szerv, és a jogi személy költségvetési szerv vevői minőségét természetesen nem befolyásolja az áfa adóalanyiság esetleges hiánya sem. Ennek megfelelően a számla kibocsátásakor a vevő neve és címe feltüntetése elegendő. A számla kötelező adattartalmára vonatkozóan az áfatörvény 169. § d) pontjában előírt adószám csak abban az esetben szükséges tartalmi kellék, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás igénybe vevője az adó fizetésére kötelezett személy (fordított adózás, közösségen belüli értékesítés). A Fát. hatálya alá tartozó, kérdéses szolgáltatások esetén azonban ez kizárt, ezért a kedvezményes utazás számlázásakor a nevelési-oktatási intézmény vevő esetében is elegendő a név és cím feltüntetése.

Amennyiben azonban az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények közötti - az előző részben említett - megállapodás nem teszi lehetővé a kötelezettség vállalást (például a nevelési-oktatási intézmények számára a kedvezményes utazás megvásárlását), úgy nem fogadhatnak be nevükre szóló számlát sem.

Összefoglalás

A jogszabályi rendelkezéseket összefoglalva megállapítható, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv jogi személyként saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat (amennyiben az erre vonatkozó alapítói és intézmények közötti megállapodás azt lehetővé teszi), tehát a bizonylatok az ő nevére szólhatnak. Ugyanakkor számviteli nyilvántartásait a jogszabályok alapján a pénzügyi-gazdasági tevékenység végzésére kijelölt, beszámolási kötelezettséget teljesítő önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény köteles vezetni. Ez azt jelenti, hogy a vonatkozó (előzőekben említett) jogszabályok, az alapító okirat és a munkamegosztást tartalmazó megállapodás szerint az önálló intézmény a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv nevére szóló számlát befogadhatja, és annak alapján a gazdasági eseményt saját könyveiben elszámolhatja.

A személyszállítási szolgáltatás nyújtója a számlában vevőként szerepeltetheti a részben önálló költségvetési szervként működő nevelési-oktatási intézményt, a Fát. 4. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben, s ezen értékesítések a szolgáltatót a fogyasztói árkiegészítésre jogosítják, ha annak egyéb jogszabályi feltételei is fennállnak.

Amennyiben az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó intézményeik közötti megállapodás nem teszi lehetővé az adott nevelési-oktatási intézmények számára a kedvezményes bérletek megvásárlását (kötelezettségvállalást), úgy nem fogadhatnak be nevükre szóló számlát sem, és emiatt azok a jogszabályokban foglalt lehetőség ellenére sem tudnak kedvezményes bérletet vásárolni diákjaik részére. Ez esetben az önálló költségvetési szerv dönthet úgy, hogy teljes áron megvásárolja a bérleteket az érintett diákok számára, illetve a diákok maguk megvásárolhatják a kedvezményes bérletet saját maguk számára.

(Pénzügyminisztérium, Forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály, 14175/9/2008., APEH Ügyfélkapcsolati és tájékoztatási főosztály, 4007294994)

 

Forrás: apeh.hu - Jog Online

 

Szólj hozzá te is! 

Kapcsolatfelvétel | Adatvédelmi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001-2024. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu