A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló 2009. évi XXXVIII. törvény által bevezetett módosítások jelentős mértékben kihatnak a munkaügyi hatóság eljárására.

Ennek megfelelően a 2009. június 1-ét követően indult eljárásokban az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) bizonyos jogsértések esetén nem mérlegelhet a bírság kiszabását illetően; ezekben az esetekben a munkaügyi hatóság törvényben előírt módon, kötelezően szab ki bírságot. A kötelezően bírsággal sújtandó jogsértések a következők:

a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések megsértése - azaz pl. a munkáltató írásba foglalt munkaszerződés nélkül, vagy színlelt szerződéssel alkalmaz valakit, vagy a munkaszerződés nem tartalmazza a munkavállaló személyi alapbérét stb. (munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény Met. 3. § (1) a) pont),
a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek megsértése - azaz a foglalkoztató nem jelenti be a munkavállaló munkaviszonyának kezdetét, végét az adóhatóság felé (Met.) 3. § (1) b) pont),
a foglalkoztató nem tett eleget a munkaidő-nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségének, illetve kettős nyilvántartást vezetett (Met. 3. § (1) bekezdés c) pont),
a munkáltató nem tartotta be a nők, a fiatal munkavállalók és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó sajátos szabályokat - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben /Mt./ előírt munkaidő kedvezmények, tilalmak betartása (Met. 3. § (1) bekezdés e) pont),
a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a munkaügyi ellenőrzéssel érintett telephelyen foglalkoztatott munkavállalók legalább húsz százaléka vonatkozásában megsértette- (Met. 3. § (1) bekezdés f) pont),
a foglalkoztató hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet - azaz a munkáltató székhelye szerint illetékes munkaügyi központnál nem történt meg a nyilvántartásba vétel (Met. 3. § (1) bekezdés k) pont),
a jogszabályban vagy kollektív szerződésben - ideértve a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződést is - megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezéseket a munkaügyi ellenőrzéssel érintett telephelyen foglalkoztatott munkavállalók legalább húsz százaléka vonatkozásában megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót - (Met. 3. § (1) bekezdés g) pont),
a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító alapjogait megsértette, vagy a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának vagy a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelme tekintetében az Mt. 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltatói kötelezettséget elmulasztotta (Met. 3. § (1) bekezdés l-m) [n)] pont),
külföldi Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén - a külön jogszabályban meghatározott engedély megkérésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztotta- (Met. 3. § (1) bekezdés i) pont).
Jelentős változás következett be a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból való kizárást illetően:

A közbeszerzésekből és az állami támogatásokból való kizárás meghatározott - a korábbi szabályozáshoz képest eltérő (!) - jogsértésekhez és bírsághoz (illetve Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe történő befizetésre kötelezéshez külföldi munkavállaló engedély nélküli foglalkoztatása esetén) kapcsolódik.

Bizonyos jogsértések automatikus kizárást eredményeznek, míg többségük csak akkor, ha a közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését állapította meg.

A rendezett munkaügyi kapcsolatok szempontjából kizáró feltételt képező jogsértések közül, az alábbi, két fajta jogsértés első alkalommal történő elkövetés esetén is kizárást eredményez az állami támogatásokra való jogosultságból:

1. a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bek. a) pont),

2. a munkavállalók képviselőivel (szakszervezet vagy üzemi tanács, üzemi megbízott, illetve közalkalmazotti tanács, közalkalmazotti képviselő) vagy a szakszervezet, üzemi tanács, illetve közalkalmazotti tanács képviselőjével összefüggésben

a szakszervezet szervezését biztosító szabályok megsértése, vagy
az Mt. 23. §-a (4) bekezdésében meghatározott, a munkáltatót a szakszervezeti kifogással érintett intézkedés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének elmulasztása, vagy
az Mt. 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltatói kötelezettség elmulasztása.
Fenti két jogsértésen kívül a kötelezően bírsággal sújtandó további szabálytalanságok [államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. § (5) bekezdés c)-h) pont] elkövetése esetén akkor kerül sor kizárásra, ha a foglalkoztató két éven belül ismételten azonos jogsértést követ el és az jogerős és végrehajtható határozattal történik. Ez utóbbi rendelkezés a 2009. november 1-je után elkövetett, jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetve bírósági határozattal megállapított jogsértésekre vonatkozik.
Fenti változásokkal összhangban az OMMF honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozandó adatok is változnak

 

Forrás: OMMF

Jog Online

Szólj hozzá te is!