Belföldi hírek

H I R D E T É S
2024.03.28. - Thursday, Hajnalka napja van.

Belföldi hírek

Mindenszentek, halottak napja - a délvidéki vérengzésekre emlékeztek Újvidéken és Temerinben

2015. November 02. 11:26
Mindenszentek, halottak napja - a délvidéki vérengzésekre emlékeztek Újvidéken és Temerinben

Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára mondott beszédet 2015. november 1-én – Mindenszentek napján – Újvidéken és Temerinben, az 1944-1945-ben brutális kegyetlenséggel meggyilkolt, mintegy 20-40.000 magyar áldozat emlékére rendezett megemlékezésen. A helyettes államtitkár beszédében tolmácsolta az egybegyűlteknek az anyaország, az egész Kárpát-medence magyarsága, valamint a magyar kormány együttérzését és részvétét.

Délvidéki vérengzések névvel illetik az 1944-45 telén a Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok és a vajdasági szerb lakosság által civil magyarok, németek és horvátok ellen brutális kegyetlenséggel elkövetett népirtást. A tömeggyilkosság áldozatai között németek és magyarok voltak a legnagyobb számban, nincs pontos számadat, hogy mennyien, de több tízezren estek áldozatul. A német és a magyar hadsereg második világháborús tetteinek megtorlása egész Jugoszláviában igen kegyetlen volt. Már 1944-ben a jugoszláv partizánalakulatok és a szovjet Vörös Hadsereg délvidéki bevonulása során számos erőszakos cselekmény történt a német, magyar és horvát civil lakosság rovására (a települések sorozatos kifosztása, kivégzések, kínzás, megalázás, nemi erőszak, nők és gyermekek bántalmazása). A bevonuló jugoszláv partizánalakulatokból létesült OZNA irányítása alatt aztán katonai közigazgatást vezettek be Vajdaságban 1944. október 17-én. Ezt követően a kommunista pártvezetés utasítására etnikai alapú pogromokba kezdetek. 1944-45 telén lakóhelyükön vagy gyűjtőtáborokban - korra és nemre való tekintet nélkül - tömegesen kínozták meg és végezték ki a magyar és német nemzetiségű polgári lakosságot, a második világháborúban való kollektív bűnösséggel vádolva őket. A gyilkosságokat számos esetben szadista kegyetlenséggel követték el.


Aleksandar Vučić


Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök 2014. november 2-án Szabadkán, a Zentai úti temetőben. Ez volt az első alkalom, amikor a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét. A megemlékezésen Vučić miniszterelnök bejelentette, hogy a vajdasági Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt hatályon kívül helyezték. Hét évtizedet kellett arra várni, hogy hivatalosan is eltöröljék a délvidéki települések magyarjainak kollektív bűnösségéről szóló törvényt. 


A vérengzés válasz volt a Magyar Honvédség 1942-es, bácskai bevonulása után magyar részről elkövetett bűntetekre, melyekben 3-4 ezer polgári személy esett áldozatul. Az eseményekről szól Cseres Tibor Hideg napok című regénye, és a könyv adaptációjaK, melyet Kovács András rendezett 1966-ban. Akkor a magyar csendőri és katonai alakulatok partizánvadászat ürügyén nagyszabású megtorló akciót kezdtek a helyi szerb polgári lakosság ellen. 1942 áprilisában Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök nyomozást rendelt el. A tömeggyilkosság ténye bebizonyosodott, majd az eljárás befejeztével, 1943. december 14-én a Honvéd Vezérkar Főnökének Bírósága megkezdte a vérengzés főbűnösei perének tárgyalását. Mivel a vádlottakat – élükön Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornaggyal – nem tartóztatták le, Németországba tudtak szökni, ezért a bíróság nem hozott ítéletet. A második világháború után a jugoszláv hatóságok kérték Szombathelyi Ferenc kiadatását, akit a jugoszláv bíróság háborús bűnösként halálraítélt és 1946 végén kivégeztek.


MTI, Wikipédia / MCOnet

Kapcsolatfelvétel | Adatvédelmi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001-2024. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu