Miért akarnak megszabadulni a közvagyontól?
2009. September 15. 12:08
A parlament őszi ülésszakának első napján Domokos László fideszes parlamenti képviselő, Oszkó Péter pénzügyminiszterhez intézett interpellációjában, azt tudakolta, hogy miért titkosították a sukorói ügyben keletkezett pénzügyminisztériumi vizsgálat végeredményét.
A pénzügyminiszter felelősségi körébe tartozik a nemzeti vagyon kezelése, védelme - kezdte intepellációját Domokos László. "Higgye el miniszter úr, ezen a területen százmilliárdokat, tehát nagyság renddel többet lehet megspórolni, mint például a kismamákon, a diákokon vagy az idős beteg embereken."
A költségvetési bizottság alelnöke rámutatott, hogy az Állami Számvevőszék és az ügyészség is úgy látja óriási pazarlások történtek a közvagyon lelkiismeretlen elkótyavetyélése nyomán. Az ügyészi szervek számos esetben vizsgálatot kezdeményeztek - fogalmazott, hozzátéve: az egyik nagy port felverő gyanús ügyben legalább félmilliárd forintnyi vagyonvesztést okozó hűtlen kezelés gyanújával nyomoz az ügyészség. Domokos László véleménye szerint annak ellenére, hogy a sukorói ügy közfelháborodást váltott ki, 2009. április 1-jén, a beruházást a Gyurcsány-Bajnai-kormány mégis kiemelt állami beruházásnak minősítették.
Domokos László elmondta, hogy elkészült a Bajnai Gordon miniszterelnök által a Pénzügyminisztériumtól az ügyben megrendelt vizsgálati jelentés is, ám azt mégsem ismerheti meg közvélemény. A politikus arra is emlékeztetett, hogy a minisztérium kommunikációs igazgatója, Pichler Ferenc szerint a King's City-ügyben készült vizsgálati jelentés nem tartozik a nyilvánosságra. Oszkó Péter a Népszabadságnak pedig arról számolt be, hogy a belső eljárás során nem találtak komolyabb szabálytalanságokat.
Domokos László interpellációja 2009. szeptember 14-én
A honatya felhívta a figyelmet arra, hogy ingatlanszakértők - az ügylet hátterében hemzsegő offshore cégek miatt - egyértelműnek tekintik, hogy itt óriási értékű földspekulációról van szó. Mint mondta: az olcsón megszerzett tóparti területet, építési területté nyilvánítása után, több ilyen cégen átmozgatva, végül tíz-, hússzoros áron lehet továbbértékesíteni.
Az interpellációja zárásaként a fideszes képviselő több kérdést is megfogalmazott:
- Mi az oka annak, hogy az ÁSZ, illetve az ügyészség gyanújára oda sem figyelve, hajthatatlanul Ön és miniszterelnöke meg akar szabadulni a közvagyontól, még akkor is, ha ez több százmillió forintos vagyonvesztést okoz Magyarországnak?
- Mit nem tudhatnak meg az emberek, mi áll abban a titkos jelentésben?
- Kik az érintett offshore cégek tulajdonosai?
- Milyen alapon zárja ki a közvagyon tulajdonosait, az ország állampolgárait a vagyonukról szóló jelentésekből?
Az interpellációra Katona Tamás államtitkár válaszolt. Kifejtette, hogy a szerződést a Nemzeti Vagyonkezelő kötötte meg, amit az Állami Számvevőszék és az Ellenőrző Bizottság hivatott ellenőrizni. Az ügy kivizsgálásával kapcsolatban azt is elmondta, hogy a miniszterelnök szükségszerűen fordult a pénzügyminiszterhez és visszautasította a közvagyontól való megszabadulásról szóló állításokat. Kijelentette továbbá, hogy abban az értelemben, ahogyan Domokos László gondolja, nincs titkos jelentés, valamint nincsenek offshore cégek. Az államtitkár elmondta, hogy a szerződés az állam és egy magánszemély között jött létre.
Domokos László képviselő az államtitkár válaszát nem fogadta el és ismételten kérte, hogy a jelentést a tisztánlátás végett hozzák nyilvánosságra.
Az országgyűlés az államtitkári választ 186 igen, 159 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta.
(Forrás: fidesz.hu)
Belföldi hírek - www.belfoldihirek.com
-ba-
Domokos László: Miért akarnak megszabadulni a közvagyontól?
A költségvetési bizottság alelnöke rámutatott, hogy az Állami Számvevőszék és az ügyészség is úgy látja óriási pazarlások történtek a közvagyon lelkiismeretlen elkótyavetyélése nyomán. Az ügyészi szervek számos esetben vizsgálatot kezdeményeztek - fogalmazott, hozzátéve: az egyik nagy port felverő gyanús ügyben legalább félmilliárd forintnyi vagyonvesztést okozó hűtlen kezelés gyanújával nyomoz az ügyészség. Domokos László véleménye szerint annak ellenére, hogy a sukorói ügy közfelháborodást váltott ki, 2009. április 1-jén, a beruházást a Gyurcsány-Bajnai-kormány mégis kiemelt állami beruházásnak minősítették.
Domokos László elmondta, hogy elkészült a Bajnai Gordon miniszterelnök által a Pénzügyminisztériumtól az ügyben megrendelt vizsgálati jelentés is, ám azt mégsem ismerheti meg közvélemény. A politikus arra is emlékeztetett, hogy a minisztérium kommunikációs igazgatója, Pichler Ferenc szerint a King's City-ügyben készült vizsgálati jelentés nem tartozik a nyilvánosságra. Oszkó Péter a Népszabadságnak pedig arról számolt be, hogy a belső eljárás során nem találtak komolyabb szabálytalanságokat.
Domokos László interpellációja 2009. szeptember 14-én
A honatya felhívta a figyelmet arra, hogy ingatlanszakértők - az ügylet hátterében hemzsegő offshore cégek miatt - egyértelműnek tekintik, hogy itt óriási értékű földspekulációról van szó. Mint mondta: az olcsón megszerzett tóparti területet, építési területté nyilvánítása után, több ilyen cégen átmozgatva, végül tíz-, hússzoros áron lehet továbbértékesíteni.
Az interpellációja zárásaként a fideszes képviselő több kérdést is megfogalmazott:
- Mi az oka annak, hogy az ÁSZ, illetve az ügyészség gyanújára oda sem figyelve, hajthatatlanul Ön és miniszterelnöke meg akar szabadulni a közvagyontól, még akkor is, ha ez több százmillió forintos vagyonvesztést okoz Magyarországnak?
- Mit nem tudhatnak meg az emberek, mi áll abban a titkos jelentésben?
- Kik az érintett offshore cégek tulajdonosai?
- Milyen alapon zárja ki a közvagyon tulajdonosait, az ország állampolgárait a vagyonukról szóló jelentésekből?
Az interpellációra Katona Tamás államtitkár válaszolt. Kifejtette, hogy a szerződést a Nemzeti Vagyonkezelő kötötte meg, amit az Állami Számvevőszék és az Ellenőrző Bizottság hivatott ellenőrizni. Az ügy kivizsgálásával kapcsolatban azt is elmondta, hogy a miniszterelnök szükségszerűen fordult a pénzügyminiszterhez és visszautasította a közvagyontól való megszabadulásról szóló állításokat. Kijelentette továbbá, hogy abban az értelemben, ahogyan Domokos László gondolja, nincs titkos jelentés, valamint nincsenek offshore cégek. Az államtitkár elmondta, hogy a szerződés az állam és egy magánszemély között jött létre.
Domokos László képviselő az államtitkár válaszát nem fogadta el és ismételten kérte, hogy a jelentést a tisztánlátás végett hozzák nyilvánosságra.
Az országgyűlés az államtitkári választ 186 igen, 159 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta.
(Forrás: fidesz.hu)
Belföldi hírek - www.belfoldihirek.com
-ba-
