Magyarország 2018-ban költött GDP-arányosan a legtöbbet kutatás-fejlesztésre
2019. November 28. 12:45
A Magyarországon évek óta 1,3 százalék körül mozgó GDP-arányos ráfordítás mutatója 2018-ban - jóval meghaladva az eddig mért legmagasabb értéket - 1,53 százalékot tett ki. A kormány a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására a jövő évtől 32 milliárd forinttal több forrást biztosít, a 2020-as célkitűzés az 1,8 százalékos arány elérése.
A kormány víziója, hogy 2030-ra Magyarország az első öt európai ország közé kerüljön, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. A magyar családok életminőségének javításához elengedhetetlen, hogy a globális értékláncok a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységeiket is hazánkba hozzák, magyar tulajdonú vállalatok és magasan képzett magyar munkavállalók bevonásával végezzék – fejtette ki Palkovics László. A tárcavezető emlékeztetett: a 28 uniós tagállam kutatás-fejlesztési és innovációs rendszereit értékelő európai innovációs rangsorban Magyarország az elmúlt másfél évtizedben néhány helyet javítva vagy rontva a huszadik hely körül mozgott. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az előrelépés érdekében egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakításán dolgozik. A tárca a három meghatározó pillért – a kormányzatot, az ipart és a felsőoktatást – sikeresen integráló tudástermelő intézményeket állít az innováció élére.
Palkovics László hangsúlyos törekvésként emelte ki az egyetemek és kutatóhelyek köré épülő Science Parkok rendszerének kialakítását két budapesti és hat vidéki helyszínen. Az ipari kutatói utánpótlás biztosítása érdekében fontos célként említette a duális PhD képzési rendszer létrehozását, amelyben a vállalatok és egyetemi doktori iskolák közösen alakítják ki képzési programjukat. Az innováció a szakképzésnél kezdődik, az újító szemléletnek a mérnökképzés előszobájává váló szakképzésben is meg kell jelennie - tette hozzá a miniszter.
