Komoly problémát jelent a közösségi közlekedésben, hogy egyre kevesebb utas egyre többet fizet az igénybe vett szolgáltatásokért. Ez az egyik gátja annak, hogy az egyéni közlekedéssel szemben versenyképes legyen a közösségi szállítási forma. A kormány legutóbb a Széll Kálmán-tervben tett vállalásokat a közösségi közlekedés szervezeti átalakítására, és ennek kiemelt részét képezi az új díj- és kedvezményrendszer bevezetése, amely a jövő év elejétől lépne hatályba. Ennek társadalmi vitája várhatóan a nyáron kezdődik.

Az előzetes tervek szerint lényeges változás lesz, hogy csökken a teljes árú menetjegyek ára. Mindez leginkább azt a célt szolgálja, hogy emelkedjen az utasszám, és lehetőleg növekedjen a közlekedési társaságok díjbevétele. A MÁV-Start Zrt. ügyfélköréből mindössze 15 százalék fizeti meg a teljes árú menetjegyet, miközben mind az utasforgalom, mind pedig a fizető utasok száma csökken. Tavaly például 136 millióan vették igénybe a MÁV-Start szolgáltatásait a 2009. évi 139 millióval szemben, ezen belül 106 millióról 103 millióra csökkent a fizető utasok száma.

Jelentős változás várható az állam által biztosított kedvezményekben

Az elképzelések szerint megszűnne a közösségi közlekedésben dolgozók családtagjainak ingyenes utazása, ugyanakkor a 65 év felettieknek ez a kedvezmény megmaradna. Az ingyenes utazások után a MÁV-Start 2010-ben fogyasztóiár-kiegészítés címén négymilliárd forint állami árkiegészítésben részesült. Ugyanilyen címen a kilencvenszázalékos utazások után tíz-, míg az ötvenszázalékos kedvezmények esetében ötmilliárd forint állami pénzhez jutott a személyszállító vasúttársaság.

A MÁV konszolidációjára ugyanakkor azért is szükség van, mert a vasúttársaság adósságának jelentős a költségvetési kihatása, az egyik legfontosabb cél a felhalmozott 290 milliárd forintos hitelállomány csökkentése. A vasúttársaság ugyanis erre önmagában képtelen: az idén például hiteltörlesztés címén 46 milliárd forintot kell visszafizetnie. Mint az a KDNP által összeállított munkaanyagból kiderül, nyolc év alatt negyvenmilliárd forintról emelkedett a jelenlegi szintre a MÁV adóssága, miközben csak kamatkiadásokra ez idő alatt hetvenmilliárd forintot költött a vasúttársaság. Eközben a sebességkorlátozással ellátott pályaszakaszok aránya tíz százalékkal emelkedett 2002 és 2010 között, és ugyanilyen mértékben csökkent a vasúti járatok menetrendszerűsége.

 

Forrás: magyarhirlap.hu

-bartus-