


Az intézkedés nyomán egyes szakokon a jelenleginél jóval többet kell majd fizetni a hallgatóknak, de az oktatásért felelős államtitkárság szerint az aggályok ellenére sem ördögtől való az elképzelés, mert a mostani állapot nem tartható fenn tovább. Alacsony költségigényű szakokon a térítési díj nagyjából fedezi az intézmények ráfordításait, más szakokon viszont az állam fedezi a hallgatói befizetés és a tényleges bekerülési összeg különbözetét. Az intézmények érdekei jelenleg azt diktálják, hogy minél nagyobb hallgatói létszámuk legyen, ez pedig azt jelenti, hogy a költségtérítéses képzésre óriási összegeket áldoz az állam, úgy, hogy a képzés szerkezetébe, a hallgatói létszám nagyságába nincs beleszólása. Vagyis közpénzből képeznek potenciális munkanélkülieket. Talán nem szorul különösebb magyarázatra, ha a kormány azt mondja, ez így nem helyes. Álláspontunk szerint a költségtérítéses képzést nem megszüntetni kell, hanem a képzés feltételeit újra kell gondolni - fogalmazott az államtitkár, megerősítve, hogy sem tandíj, sem a hírekben emlegetett "diplomaadó" vagy képzési hozzájárulás bevezetését nem tervezi a kormány.
Meglepődve olvastam a költségtérítéses képzés kivezetéséről, azt viszont megnyugtatónak tartom, hogy a jövőben sem kell tandíjra számítani, hiszen a tandíj bevezetésének ötletét mi is abszurdnak tartjuk. Kíváncsian várjuk a keretszámok megállapítására vonatkozó pontosításokat - nyilatkozta a lapnak Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke. A Magyar Rektori Konferencia vezetője szerint is fontos a költségtérítéses képzés megmaradása, hiszen - mint Sándorné Kriszt Éva fogalmazott - az abból befolyó összeg nemcsak a felsőoktatási intézmények, hanem az egész ország számára komoly bevételi forrást jelent.
A képzési rendszer megreformálására nem állapítottak meg határidőt, Hoffmann Rózsa szerint egy ideig még maradnak a meglévő feltételek.
Forrás: fidesz.hu
-bartus-