Pokorni szerint egy problémát akart kezelni a 15 éves korhatár, mégpedig a rossz, bukdácsoló, alulszocializált diákok helyzetét. A kérdés az, hogy adunk-e esélyt arra hogy, ha benő a fejük lágya, szakmát szerezzenek; erre csak akkor van esély, ha befejezték az általános iskolát - vélte a politikus. A 16 éves korhatár azonban azt .jelentené, hogy lezárt alapvégzettséggel kerülhet ki a rendszerből, és később lehetősége lesz akár szakmát is tanulni - mondta Pokorni Zoltán. A Fidesz szakpolitikusa kifejtette: reménykeltő eredmények születtek a legutóbbi Pisa-mérésen. Kiderült: jobb a magyar diákok teljesítménye, szövegértésben utolértük a skandináv országokat, de a magyar oktatás szerencsétlen sajátossága, hogy nem esélyteremtő, hanem leképzi a családi hátteret.

Az alelnök szerint sokan nosztalgiázva beszélnek a Kádár-kor oktatásrendszeréről, pedig akkor a felnőtt lakosság és a diplomások szövegértése is a vizsgált negyven ország között az utolsók között volt. Azóta javult a helyzet, a gyerekek olvasási képessége jelentősen javult, Svédország szintjére jutottunk el mára - mondta. A pedagógusoknak köszönhetően az alsó tagozat jó, megerősödött. Hozzátette: a probléma a felső tagozatra tevődött át. Természettudományban az OECD átlagot hozzuk, noha sokkal kevesebbet költünk az iskoláinkra, mint az OECD-országok.

A mai magyar oktatás legfontosabb kérdése, hogy az iskoláknak esélyteremtő intézményeknek kellene lennie, ehelyett azonban az otthonról hozott hátrányokat leképezi, megerősíti, elmélyíti Pokorni Zoltán szerint.

Pokorni Zoltán a Fidesz-alelnöke

Hozzátette: nehezíti a helyzetet, hogy mára megfordult az oktatási intézmények támogatási aránya. 2008-ban volt utoljára olyan helyzet, amikor a kormányzat nagyobb szerepet vállalt az intézmények fenntartásában, mint az önkormányzatok. Ott kellene jóval többet fordítania a helyhatóságnak az oktatásra, ahol sok a szegény, hátrányos helyzetű gyerek. Így a szegényebb megyékben, városokban - az egyébként is szegény helyhatóságoknak - kellene nagyobb forrást biztosítania az iskoláknak. Ez képtelenség - mondta a képviselő.

A Széll Kálmán Terv iskolákat államosító törekvéseit firtató kérdésre Pokorni úgy reagált: nincs szó államosításról, de jóval nagyobb szerepet kell vállalnia az államnak az oktatásügyben. A támogatás értékének szinten tartását az garantálhatná, ha a tanárok bérét fedné le mindenkor a központi költségvetés. Ez a tétel a működési költségek nyolcvan százalékát jelenti. Az intézmény fenntartását a helyhatóságokra kellene bízni. Kicsit fájnia kell az önkormányzatnak, pénze kell, hogy legyen benne, mert csak így fogja racionálisan működtetni a rendszert. Ez a kisebb településeknek egyértelmű növekedés, a nagyobbaknál feszültségeket fog generálni - azt kell megoldani, hogy hogyan állítjuk be az egyensúlyt - tette hozzá az alelnök.

 

Forrás: fidesz.hu

-bartus-