Belföldi hírek

A nagy hazai biomassza erőművek érdekképviseleti szervezete felhívja a magyar gazdálkodók figyelmét arra, hogy stabil és kiszámítható bevételi forrást jelenthet az energiaültetvények telepítése. Az energetikailag hasznosítható mezőgazdasági melléktermékeket pedig szintén értékesíteni tudják.
Jelenleg a legnagyobb mennyiségben erdei faanyagot használnak biomassza alapú energiatermelésre, főként az akácfát a hosszú éghetősége miatt, de nagyon jó lehetőségeket kínál az energianövények telepítése.

A 4,2-4,5 millió hektár szántóföldi növénytermesztés mellett több százezer hektárra tehető az a szántóterület, ahol hagyományos szántóföldi kultúrát még a támogatások mellett sem lehet gazdaságosan termeszteni, de energiaültetvényre viszont hasznosítható lenne. A szakemberek hosszú távon 300-400 ezer hektárral terveznek.
A mezőgazdasági haszonnövények eltüzelhető hulladéka jelentős, miután tilos a tarlóégetés, a teljes mennyiséget nem lehet a talajba szántani, és az állattartás visszaszorulásával csökkent a takarmányozási és almozási célra használt mennyiség is.
A Pro Energia Alapítvány tanulmánya megjegyzi, hogy például egy hektáron megtermelt kukorica szára 4 tonnát tesz ki, aminek a fűtőértéke kilogrammonként 3,1 kilowattóra (tonnánként 31 megawattóra). A repceszalma, illetve a gabonaszalma mennyisége hektáronként 3,5-3,5 tonna lehet, amiből viszont tonnánként 44 kilowattóra áramot lehet termelni. Szakértők szerint egy átlagos magyar háztartás éves áramfelhasználása mintegy 2.400 kilowattóra.

Az uniós büdzsé jelentős részét kitevő mezőgazdasági kiadások a következő hét éves - 2014-2020 közötti - költségvetési időszakban az elképzelések szerint nagyságrendileg a jelenlegivel megegyező mértékű, 371,7 milliárd euró lesz, de ezen belül kevesebb jut közvetlen mezőgazdasági támogatásokra. Ezért is jelent nagy előnyt aki energiaültetvénnyel gazdálkodik.
Óriási lehetőség rejlik az energianövények termesztésében Magyarországon. Az alig egy évtizede megjelent növényi kultúra a gyengébb és jobb termőterületeken is versenyképes, állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont tanulmánya.

Az összeállításban kiemeli, hogy kizárólag a sarjaztatásos technológia és a jól sarjadzó fafajták terjednek, a legfontosabb termőhelyi adottság a talajvíz szintje, elérhetősége, illetve az éves csapadék mennyisége.
Egyelőre az import fajták a jellemzőek itthon de hamarosan várható, hogy megjelennek a hazai viszonyokra kinemesített fajták is. Nemesítési kísérletek folynak nem csak az agráregyetemek kutatóközpontjaiban, hanem a termeltető gazdasági rendszerek bázisain is. Jelenleg az egy évre számított hozam hektáronként 15-25 tonna között mozog.

A hatóság adatai szerint összesen 1500 hektár fás szárú energia ültetvény valósult eddig meg, az engedélyezett területek száma pedig nem éri el a 2700 hektárt. A támogatási igények alapján arra lehet következtetni, hogy néhány éven belül összesen mintegy 6-7 ezer hektár energiaültetvény termelése jelenik meg a piacon, ennek háromnegyede fás szárú ültetvény lesz. A két aktívan szerződő nagyerőmű (Pécs, Szakoly) földrajzi régiójában jönnek létre.

Devecser és Kolontár között fűzültetvényeket és energianádat is telepítettek

 

A gyengébb termőhelyeken az energiaültetvények hozama is nyilván gyengébb, de ha az alternatív hasznosításnál kedvezőbb, akkor az ilyen talajokon is érdemes foglalkozni a fás szárú ültetvényekkel. Utóbbi megállapítást erősíti, hogy ennek az új termelési ágnak a többihez képest is kisebb az élőmunka-igénye, ugyanis a kampánymunka ültetés és betakarítás idején kiemelkedő, a köztes időszakban pedig elenyésző.

Az energianád és egyéb energianövények a fosszilis energiahordozók közelmúltbeli árrobbanása miatt váltak újra érdekessé, illetve hazánk is vállalta CO2 kibocsátásának csökkentését, és ez szintén a megújuló energia felhasználás felé halad.

 

B.N.