Belföldi hírek

A kormányfő úgy fogalmazott: 1956. október 23-án a magyar nemzet ősi jussát követelte vissza, szabadon akart dönteni arról, miként éljen. "És mi akkor is magyar, vagyis európai életformát akartunk magunknak. Szabad és független Magyarországot a nemzetek Európájában. És ebben nem is volt ellentmondás, mivel Európa nyugati fele akkor még valóban a szabad nemzetek közös hazája volt" - mondta. Orbán Viktor kifejtette: amikor 1956 hőseire gondolunk, először fiatalokat látunk magunk előtt, "pesti srácokat és leányokat", akik bátran emeltek szót és fegyvert a megszállók és helytartóik ellen. Tették ezt annak az embernek az elszántságával, akit kiszorítottak a szakadék szélére, és tudja, már nincs hova hátrálnia, csak egyetlen út maradt: "harcolni a talpalatnyi földért, ami még az övé" - közölte.

 

Kijelentette: "nekünk, magyaroknak csak ez az egy hazánk van", nincs máshol helyünk a Nap alatt.

 

 

Orbán Viktor hangsúlyozta: "a haza mi vagyunk mind", ez a törvény, ahogy az is törvény, hogy "haza csak addig van, amíg van, aki szeresse", aki áldozatot hozzon érte. Úgy látja, 1956-ban "összeadódtunk", és "hát csodát is tettünk", soha nem látott magasságokba emelkedtünk, és ma is ebből a csodából élünk. Nagy árat fizettünk érte, de "a magyar csodát nem adják olcsón" - fűzte hozzá a miniszterelnök. A kormányfő szerint a szabadságharcosok a legszebbet, a legtöbbet adták, amit egy ember a hazájáért áldozhat: adták az életüket, a szabadságukat, vállalták a száműzetést. Orbán Viktor közölte: hálával tartozunk elődeinknek, hogy "a mi magyar mivoltunk olyan szabadságharcok hosszú során át forrhatott ki", amely "nagyszerű és lovagias néppé" tett minket.

 

Az ötvenhatosoknak köszönhetjük, hogy a történelem sötét óráiban, a szovjet megszállás alatt is "megőrizhettük a tartásunkat, felemelhettünk a fejünket", mert volt mire és kikre büszkének lenni - idézte fel. A miniszterelnök azzal zárta szavait: Dicsőség a hősöknek!